A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén feltett képviselői kérdésekre válaszolva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok előző héten szankciókat rendelt el az orosz Gazprombank ellen, amelyen keresztül több európai ország is fizet az Oroszországból származó energiahordozókért. És arra is kitért, hogy az érintett országok kísérteties módon egybeesnek azokkal, amelyek kormányai Donald Trump megválasztott elnökkel szimpatizálnak, amivel a jelenlegi amerikai adminisztráció tisztában van.
„Hogy ez mennyire szövetségesi magatartás, azt szerintem megvitathatjuk, különösképp úgy, hogy az amerikaiak pont azoknak az orosz bankoknak adtak kivételt a szankciók alól, akiknek az Oroszországból származó uránért fizetnek” – fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig emlékeztetett arra, hogy tavaly Oroszország volt az Egyesült Államok első számú uránbeszállítója, az ellátásért pedig orosz bankokon keresztül fizettek.
„Hogy, hogy nem pont ezek az orosz bankok nincsenek szankciós intézkedések alatt. Viszont a Gazprombankon keresztül fizetnek a délkelet- és a közép-európai országok. És hogy, hogy nem pont a Gazprombankot teszik szankciók alá, de nem baj, megoldjuk” – mondta.
Kifejtette, hogy hazánk négy ponton érintett a kérdésben, például a nukleáris fűtőanyagok és a földgáz beszerzésében, azonban előző napi moszkvai egyeztetésein három területre már meg is született a jogi konstrukció.
„Egy esetben két versenyző jogi konstrukció van, ebből is a jobbat ki fogjuk választani, s természetesen az ország energiaellátásának biztonságát garantáljuk” – húzta alá, és hozzátette, hogy a többi kárvallott állammal folyamatosan koordinálják a tervezett intézkedéseket.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy továbbra is elutasít minden olyan kezdeményezést, amely megpróbálja összekeverni az energiaellátást és a gazdasági együttműködést ideológiai vagy politikai kérdésekkel.
„Amikor az energiaellátás biztonságáról beszélünk, akkor az ellátásbiztonságot és a versenyképes árat kell figyelembe venni, nem azoknak az üzleti érdekeit, akik drágább energiahordozókat akarnak rásózni Magyarországra” – hangsúlyozta.
Majd kiemelte, hogy a jelenlegi földgázvásárlási szerződéseknél hazánk még nem kapott jobb ajánlatot, hiszen a helyzetet a meglévő infrastruktúra határozza meg, ugyanis az energiahordozók szállítása nem lehetséges egyelőre „Tesco szatyorban vagy Nike sporttáskában”.
„Akik azt mondják, hogy ne orosz gázt vegyünk, vagy keresni akarnak rajta, mert drágább gázt akarnak eladni nekünk, vagy fogalmuk sincs arról, hogy az energiaszállítások térképe hogy néz ki a világnak ezen a táján” – vélekedett.
Mindemellett ismertette a diverzifikációs erőfeszítéseket is, s üdvözölte azt, hogy idén először azeri és török földgáz is érkezett Magyarországra, valamint folyamatosak a tárgyalások a katari cseppfolyósított földgáz 2027 utáni vásárlásáról.
„Egyetlen bökkenő van, ez pedig a ’sportszatyor kontra csővezeték’ probléma, mivel a délkelet-európai gázvezetékrendszer ennél többet nem tud” – közölte. Majd felidézte, hogy a régióbeli államokkal ezért az Európai Bizottsághoz fordultak, a brüsszeli testület azonban nem hajlandó pénzügyi támogatást adni az infrastruktúra bővítésére.
A miniszter az elektromos autók és akkumulátorok iránti kereslet alakulásának kapcsán kifejtette, hogy a nagy technológiai váltásoknál jól leírható egy görbe, amely úgy néz ki, hogy a legelején van egy óriási felfutás, utána jön egy visszaesés, majd az, amit „masszív alkalmazkodásnak” lehetne fordítani, amikor is lassan, de biztosan nő a kereslet.
„Ezért volt szerintem (…) helyes, hogy belevágtunk az elején, mert láthatóan most azokat a beruházási döntéseiket vonják vissza vagy késleltetik az elektromos autóiparban tevékenykedő szereplők, amely beruházások még nem indultak el. A magyarországiak mind elindultak” – jelentette ki.
„Itt nem az történik, hogy mi veszítünk, hanem ahova az addicionális új beruházásokat tervezték ezek a nagyvállalatok, azok állnak le, vagy azokat késleltetik (…) A magyarországiakat gőzerővel építik, azért, mert arra megvan az igény, mert az elektromos autógyárak itt vannak, gyártani akarják az autókat, és oda kell elektromos akkumulátor” – fűzte hozzá.
Emellett arra is figyelmeztetett, hogy ha egy vállalat nem tartja be az állami beruházási támogatásról szóló szerződést, akkor a megkapott pénzt a jegybanki alapkamat duplájával megterhelve kell most is visszafizetnie.
Végezetül pedig érintette azt is, hogy az izraeli futballválogatott már azokat az idegenbeli mérkőzéseit is hazánkban játssza, amelyeket Nyugat-Európában nem mernek megrendezni, ahogyan a zsidó állam klubcsapatai is itt játsszák nemzetközi meccseiket.
