A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtóértekezletén először is kifejtette, hogy Ukrajna meghívása az észak-atlanti szövetségbe a harmadik világháború kitöréséhez is vezethetne, így üdvözölte, hogy erre vonatkozóan továbbra sincs egyetértés a tagállamok között.
Úgy vélekedett, hogy „elképesztő elvakultságról” tanúskodik egyesek azon érvelése, miszerint Ukrajna nem is magáért, hanem az európai szabadságért és demokráciáért harcol. „Ez nyilvánvalóan nincs így. Ukrajna a saját szabadságáért, a saját szuverenitásáért és a saját országáért harcol, ami természetesen megsüvegelendő, de nem összekeverendő azzal, mintha másokért harcolnának” – fogalmazott.
Nonszensznek nevezte azt az álláspontot is, amelynek értelmében Ukrajna felvétele hozzá tudna járulni a kontinens biztonságához. „Mi, magyarok ezt másképpen látjuk (…) Ukrajna meghívása a NATO-ba nem a biztonságot, hanem a háború veszélyét, mégpedig a NATO-orosz háború veszélyét hozná el” – húzta alá.
„Ezt az elsődleges súlyos veszélyt sikerült elhárítani. Ukrajna meghívása kapcsán nem született döntés” – tette hozzá.
Ennek kapcsán pedig a washingtoni szerződés tizedik cikkelyére is kitért, amely úgy szól, hogy azokat az országokat lehet meghívni a katonai szervezetbe, amelyek hozzá tudnak tenni annak biztonságához. „Ez jelenleg Ukrajna esetében nyilvánvalóan nincsen így” – emelte ki.
Szijjártó Péter érintette azt a kettős helyzetet is, hogy egyrészt az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt viszont minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye.
„Világossá vált az, hogy az Amerikában vesztes demokraták és Európa háborúpárti politikusai egy újabb rohamot indítottak annak érdekében, hogy január 20-án vagy január 20-át követően lehetetlen legyen a gyors béketeremtés” – vélekedett.
Arról is beszámolt, hogy az előző napi tanácskozáson több NATO-tagállam minisztere is a sorozási korhatár csökkentését követelte Ukrajnától. A szavai szerint ez még több kegyetlen sorozást jelentene, és még több ukrán fiatal halálát a fronton.
„Azt már hallhattuk eddig is a nyugati barátaink részéről, hogy ők igazából azt akarják, hogy Ukrajna az utolsó ukrán katonáig harcoljon. Tegnap még tovább mentek, és tegnap óta ez a nyugati megközelítés gyakorlatilag úgy szól, hogy (…) Ukrajna az utolsó ukrán fiatalig harcoljon” – hangsúlyozta.
Továbbá kiemelte, hogy az is elhangzott, hogy az újonnan besorozandó katonákat a NATO-nak kellene kiképeznie és felfegyvereznie.
„A javaslatcsomagot – a sorozási korhatár csökkentését, a kiképzés fokozását, az újabb fegyverszállítást – mi egy veszélyes, a háborút meghosszabbító, az eszkaláció kockázatát még súlyosabbá tevő és még több halálos áldozatot okozó hozzáállásnak tartjuk” – közölte.
Érintette azt az érvelést is, miszerint azért ne legyenek most béketárgyalások, mert Ukrajna nincsen jó helyzetben a harctéren. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az ország helyzete folyamatosan romlik, aki ezt nem ismeri el, az illúziókba kergeti az ukránokat is. „Ukrajna katonai győzelméről beszélni nem más, mint az emberek átverése és félrevezetése” – mondta.
A miniszter végül leszögezte, hogy továbbra is a kollektív védelemnek kell elsőbbséget biztosítani, amit nem szabad feláldozni vagy kockáztatni bármely harmadik ország miatt.
Aláhúzta: Magyarország megbízható szövetséges, teljesíti a kötelezettségvállalásokat, a bruttó nemzeti termék (GDP) több mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, miközben a tagállamok egynegyede máig nem tett ennek eleget. Ráadásul több mint ezer magyar katona szolgál a szövetség misszióiban – jegyezte meg.
Mindemellett pedig arra figyelmeztetett, hogy továbbra is vannak vörös vonalak, annál is inkább, mivel ezeket közösen rajzolták fel: a NATO nem lehet hadviselő fél az ukrajnai háborúban, és el kell kerülni a közvetlen konfliktust Oroszországgal.
Rámutatott, hogy a mostani ülés megerősítette abban, hogy „a háborúpárti vezetők továbbra is elhatározottak, elvakultak, és nem túlzás azt mondani, hogy rettegnek attól, hogy mi következik január 20-a után”.
„A tanulság ebből az, hogy a békemissziót erősíteni kell. A diplomáciai és a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, meg kell őrizni a béketeremtés gyors lehetőségét” – összegzett.
