A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re nyolcról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára – tette hozzá.
Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni – érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.
Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után „eltűnt a gazdák lába alól a víz”, fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten – mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is. „Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken” – fogalmazott. Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.
Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt – mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest. Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest – mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon – magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban. „A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni” – tette hozzá.
A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és –minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább – hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít „mesebeszédnek”. Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik. „Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű” – számolt be hazai tapasztalatokról.
Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy „B” terve a gazdáknak – fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti – hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva – hangsúlyozta. „Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában” – mondta.
Végezetül Darwint idézte: „A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz.”
