MH/MTI
2024. december 5. csütörtök. 22:36
A legfőbb ügyészség a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségre (DIICOT) bízta a vizsgálatok elvégzését. Ezek egyrészt a szavazás kimenetelét befolyásoló, akár az online térben véghez vitt megvesztegetési (szavazatvásárlási) bűncselekmények felderítésére irányulnak, másfelől az esetleges illegális kampányfinanszírozással kapcsolatos pénzmosási bűncselekmények felderítését várják tőlük.
A közlemény szerint a területi vádhatóságoknak saját hatáskörükben kell kivizsgálniuk azt, hogy sértette-e a hatályos választási jogszabályokat a közösségi oldalakon hamis identitással létrehozott felhasználói fiókok üzemeltetőinek tevékenysége.
Romániában az alkotmánybírósághoz is újabb négy óvást terjesztettek be csütörtökön az elnökválasztás első fordulója eredményének megsemmisítése érdekében – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA), a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST), a Calea Europeana (Európai út) című lap szerkesztősége és az első fordulóban 9. helyen végzett Cristian Terhes államfőjelölt (akinek az első, elutasított óvása miatt újraszámoltak 9,5 millió szavazatot) arra hivatkozva kérik a november 24-i szavazás megismétlését, hogy a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független államfőjelölt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) következtetése szerint bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát.
Toni Grebla volt alkotmánybíró, az állandó választási hatóság elnöke azonban az Antena 3-CNN hírtelevíziónak azt mondta: az első forduló eredményét érvényesítő alkotmánybízósági döntés ellen már nincs jogorvoslati lehetőség. Léteznek azonban szerinte olyan jogalanyok, akik az elnökválasztás második fordulójának eredménye ellen, vagy a jelöltek egyikének kizárása érdekében alkotmányossági óvást emelhetnek – de nem fejtette ki részletesebben, kikre utal.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy a választási eredményt befolyásoló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás történt a romániai elnökválasztáson, és „a NATO más keleti tagállamaihoz hasonlóan Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A közéletben korábban ismeretlen, kampányát kizárólag a közösségi médiában folytató, ellenfelei által szélsőségesnek minősített Calin Georgescu független államfőjelölt interjúiban és a választási bizottságnál leadott hivatalos bevallásában is azt állította, hogy egyetlen lejt sem költött választási kampányára.
