Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott gyorselemzésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romániai parlamenti választások eredményei európai trendekbe illeszkednek: megerősödtek a szélsőjobboldali pártok, miközben a nagy rendszerpártok támogatottsága háttérbe szorult.
Kiemelték, hogy a parlamenti választások kevésbé voltak elitellenesek, mint az egy héttel korábban tartott elnökválasztás első fordulója, az RMDSZ pedig 6,4 százalékkal az egyik legjobb eredményét érte el, köszönhetően a nagyon jól sikerült a mobilizálásnak, amelynek eredményeképpen Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében is az első helyen végeztek, Hargitában ráadásul úgy, hogy nem volt másik párt, amely az ötszázalékos küszöböt el tudta volna érni. Az elemzés külön felhívta a figyelmet arra is, hogy ahol a magyar párt jól szerepelt, ott a szélsőjobb nem tudott megerősödni.
Becslések szerint az RMDSZ-t a románok közül többen is megbízható, stabil és komolyan vehető pártnak tartják, ezért rá szavaztak – ismertették.
Az eredmények alapján az Arad megyei magyarság elesik a parlamenti képviselettől, Szilágy megyének sem lesz magyar szenátora, ezzel szemben Temes megyének ismét lesz magyar képviselője a bukaresti törvényhozásban, ahogy Kolozs és Vaslui megye is rendelkezik majd magyar képviselettel.
Az elemzés felelevenítette a vasárnapi választások eredményét: a PSD lett az első a szavazatok 22,5 százalékával, a második helyet a szélsőjobboldali AUR szerezte meg 18,28 százalékkal, a kisebbik kormánypárt, a nacionalista-jobboldali PNL leginkább a bukaresti agglomerációban és Erdélyben szerepelt jobban, megszerezve a szavazatok 14,3 százalékát, míg a Mentsétek meg Romániát (USR), amely mondanivalójában egyre jobban hasonlít a PNL-re, 12,25 százalékot ért el, de láthatóan nem tudott abból előnyt kovácsolni, hogy Elena Lasconi bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Ebből az is következik, hogy az elnökválasztás során a választók egy része a PSD, valamint a szélsőjobb elleni fellépésként szavazott az USR jelöltjére – írták.
Az elemzés kitért arra, hogy a választáson két másik, az AUR-hoz hasonló ideológia mentén szerveződő szélsőséges, nacionalista párt is bejutott a romániai törvényhozásba, a botrányairól ismertté vált Diana Sosoaca által vezetett SOS Románia 7,6 százalékkal, míg az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Calin Georgescut támogató új párt, a POT (Fiatal Emberek Pártja) 6,3 százalékkal. Az elemzés külön érdekességként említette, hogy a romániai parlamentben mintegy 32 százalékos támogatottsággal rendelkező szélsőséges, a vasgárdista-legionárius múlttal szimpatizáló pártok körülbelül félmillió szavazattal kevesebbet kaptak, mint az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Georgescu.
A román diaszpóra többségében a szélsőjobboldali politikai szereplők valamelyikére szavazott, az AUR, a POT és az SOS Románia összesen a szavazatok 55 százalékát érték el, ez pedig az MKI elemzése szerint azt mutatja, hogy jelenleg ők a legkiábrándultabbak a nyugat-európai típusú rendszerrel szemben, és dühösek a fennálló viszonyokra.
A kampány során a társadalom részéről szembetűnő volt a politikai elit elleni elégedetlenség – írták, hozzáfűzve, hogy a pártelnökök plágium- és korrupciós ügyei mellett a nagy nyugatbarát pártok, a PSD és a PNL átvették a nyugati gender- és klímapolitikát, miközben a román fiatalok a drága ingatlanárak és a szűkös munkalehetőségek miatt elégedetlenek, az idősek pedig a nyugdíj és az egészségszolgáltatás problémái miatt aggódnak.
Az elemzés szerint az RMDSZ egyik sikere abban is rejlett, hogy összromániai problémákra kínált megoldási javaslatokat, úgy mint a vállalkozások támogatása, vagy a lakhatási kérdések, és ezeket a választások közeledtével a nagyobb román pártok át is vették tőle. Ezt az elégedetlenséget az internetes közösségi csatornák összeesküvés-elméletekkel torzították el, és kiderült: hatásosabbak, mint a tévécsatornák. A politikai elit leváltására az egyetlen alternatíva a szélsőjobb és kisebb mértékben progresszivista USR lettek. Az Elena Lasconi vezette párt viszont azzal, hogy szembement az ortodox egyház tanításával és genderpolitikájával, politikai lehetőségeit be is szűkítette – állapította meg az MKI elemzése, hozzáfűzve, hogy rendkívül fragmentált pártstruktúra jött létre, amelyben a „klasszikus” pártok és a szélsőségesen nacionalista és sokszor magyarellenes jobboldali pártalakulatok mellett egy „progresszív” jobboldali, de inkább liberális formáció is jelen van.
Az MKI elemzése biztosra veszi, hogy az RMDSZ nem zárja ki a PSD–PNL–USR–RMDSZ-koalíciót. A három, eltérő érdekű, de nagy „nyugatos” pártnak várhatóan partnerre lesz szüksége a biztos kormányzáshoz, feltéve, ha meg tudnak egyezni a koalíció feltételeiről egymást közt.
Egy előre hozott választásnak az MKI szerint kicsi a valószínűsége, mert a román pártok könnyen szövetkeznek, bár a széles pártkoalíciók bizonytalanok, gyakran felbomlanak, de a nyugatbarát tábor összefogására sarkallnak most a főbb szövetségesek is. A nagykoalíció tagja lesz így várhatóan az RMDSZ, valamint az egyéb kisebbségek parlamenti csoportja is.
Ha a december 8-i elnökválasztáson Calin Georgescu győz, akkor nagyobb a valószínűsége a széles nyugatbarát politikai összefogásnak, ha viszont az esélyesebb Elena Lasconi lesz az államfő, akkor élesebb pozícióharc várható a fontosabb tárcák elnyeréséért, jelenleg azonban nagyobb a valószínűsége a PSD–PNL–USR–RMDSZ-nagykoalíciónak – áll az MKI elemzésében.
