A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korát éli, a valóság 2015-ben rárúgta az ajtót Európára a tömeges illegális migrációval, majd ezt követte a koronavírus-járvány, és amikor ez lecsengeni látszott, kirobbant a háború Ukrajnában.
Aláhúzta, hogy Magyarországnak tengerparttal és jelentős természeti erőforrásokkal nem rendelkező, közepes méretű államként fontos egy ilyen helyzetben sikeres külpolitikai stratégiát felépítenie. Ennek veleje pedig szerinte három kifejezéssel írható le: béke, nemzeti szuverenitás, gazdasági semlegesség.
„Ma a magyar külpolitikának minden létező olyan kezdeményezést fel kell karolnia és támogatnia kell, amely a béke elérésére irányul. Minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy megőrizzük a nemzeti szuverenitásunkat, és mindent meg kell tennünk annak az érdekében, hogy elősegítsük, aztán pedig hosszú távon fenn is tartsuk a gazdasági semlegességünket” – sorolta.
Kiemelte, hogy ezer nap elteltével már nem arról kell vitázni, hogy mit gondolunk az ukrajnai háborúról, hiszen „az teljesen egyértelmű, minden normális ember ugyanazt gondolja”. „De ezer nap elteltével a kérdést úgy kell feltenni, hogy hogyan is lehet ennek véget vetni? Hogyan lehet békét teremteni? Mi a békéhez vezető leggyorsabb út?” – közölte.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a Nyugat eddigi stratégiája kudarcot vallott, a fegyverek szállítása, a szankciók elrendelése semennyivel nem hozta közelebb a békét, a büntetőintézkedések leginkább az európai gazdaságnak ártottak, ráadásul azok „kikerülése összeurópai sportág lett”.
„Tehát mikor a valóság és az értékítélet az ideológiai nyomás miatt ennyire elválik egymástól, érdemes elgondolkodni, hogy nem kéne-e megszakítani egy ilyen stratégiának a végrehajtását” – fogalmazott.
„Új stratégia kell, mégpedig egy békestratégia, amely azt célozza, hogy mielőbb legyen fegyverszünet, amely megteremti a lehetőséget a béketárgyalásra, itt pedig egy olyan megállapodást kell elérni, amely hosszú távon, fenntarthatóan, kikezdhetetlenül és a lehető legtöbb garanciával ellátva tudja a békét biztosítani számunkra a Kárpát-medencében, Európa középső és keleti felében” – húzta alá.
Illetve leszögezte, hogy az amerikai elnökválasztás nyomán még soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború lezárására, ugyanakkor az eszkaláció kockázata is most a legerősebb.
És arra is kitért, hogy a távozó amerikai vezetés mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy „ellehetetlenítsék a győztes elnökjelölt ígéreteinek teljesítését a gyors béketeremtésre vonatkozóan”.
„A magyar külpolitikának ebben a helyzetben a lehető legtöbb erőfeszítést meg kell tennie azért, hogy a kommunikációs csatornák, a diplomáciai csatornák nyitva maradjanak, hogy az esetleges félreértések ne okozhassanak világméretű tragédiát” – jelentette ki.
Szijjártó Péter a nemzeti szuverenitás védelmével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezt jelenleg számos kihívás éri, az Európai Unióban viták zajlanak az integráció jövőjéről, s ebben a magyar kormány a föderatív elképzelésekkel szemben, a szuverenista, patrióta oldalon foglal állást.
„Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak igenis egyenrangú államok integrációjaként kell működnie, ahol az egyenrangú államok a szuverenitásukhoz ragaszkodnak” – jegyezte meg.
Majd példaként említette, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy maga határozza meg, kit enged be a határain. „Láthatóan minden eddiginél erősebb központosító törekvések zajlanak ebben a kérdésben, láthatóan van egy migrációpárti elköteleződés Brüsszelben” – tudatta.
A miniszter végül érintette a gazdasági semlegesség kérdését is, és üdvözölte, hogy Magyarország mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált.
Sérelmezte azt, hogy a folyamatok ma ismét a világ blokkosodása felé mutatnak, ami ellentétes hazánk érdekeivel. Kiemelte, hogy egy Magyarországhoz hasonló nyitott gazdaság számára az összeköttetések erősítése lenne inkább a kívánt cél.
„És ezért mi azt szorgalmazzuk, hogy Kelet és Nyugat között legyen egy civilizált együttműködés, és ezt nem ideológiai okokból tesszük, hanem gyakorlati okokból” – mondta.
„Itt a gazdasági semlegességnek is az a lényege, hogy nem ideológiai, nem politikai kérdésnek tekintjük a gazdasági kérdéseket, hanem praktikus, s a józan ész alapján megközelítendő gyakorlati kérdéseknek, amelyek az emberek mindennapi életére komoly hatással vannak” – tette hozzá.
