A régészek a két dísztárgyat egy 1500 éves sírban találták. A göktürkök tötökt nyelvet beszélő emberek nomád államszövetsége volt, akik körülbelül 3 évszázadon át foglalták el a régiót.
A pazar arany emléktáblák a koronás uralkodó méltóságteljesen, szentes pózban ül egy trónon, szolgákkal körülvéve. A leletek Kazahsztán Kínával, Mongóliával és az orosz Szibériával való keleti határánál lévő Eleke Sazy régészeti lelőhelyről származnak, ahol a régészek, Zainolla Samashev, a Kazahsztáni régészeti Intézet régésze, az ásatás vezetője és kollégái a 2016 óta dolgoznak.
A 6. századi göktürk sír egy nemesember, valószínűleg egy tegin (herceg) maradványait tartalmazza, akinek temetési helyszínét a 17. századra egy kultikus emlékműkomplexummá alakították, ami istenítette az elhunytat.
Samashev úgy gondolja, hogy a herceg a kánok királyi Ashina klánhoz tartozhatott, ami régi türk nyelven azt jelenti: szuverén, és a kán szó eredete. Az Ashina klán két államot alapított a közép-eurázsiai sztyeppéken az 5. és 8. század között, és uralkodott, míg meg nem hódította egy másik türk csoport, az ujgurok.
Arany emléktáblák
A két arany emléktáblát a sír központi kamrájában találták, ahol a herceget elhamvasztották; az egyik súlyosan károsodott a hamvasztás tüzétől.
A 3,7 centiméteres dísztárgyak valószínűleg övcsatok, kereszt alakúak, amelyeknek két vége lehetett, amik az alapjánál lévő lyukon átfúródtak, és a csípőről lelógtak. Úgy tűnik, hogy az ilyen övcsatok a hatalom szimbólumai lehettek a türk társadalomban, és azt jelezhettek, az ilyet viselő személy magas rangú volt. Mindkét emlékérmének a közepén a kán egy koronát visel, és egy díszes, két lovat ábrázoló trónon ül; oldalról két szolga egy lapos tányérról és egy edényből ennivalót kínál. Ezek a göktürkök egy kánjának, és valószínűleg a nagy kánnak a legkorábbi igazolt ábrázolásai.
Azt nem tudni, hogy a plaketteket az ott eltemetett tegin viselte-e. Viselhették a segédei, akik a hamvasztás során odahelyezték, hogy így vegyenek részt a szent szertartáson.
Korai türkök
A közép-ázsiai göktürkök, vagy „égi türkök” egy etnikai csoport lehetett a hunok alatt, aki körülbelül a Kr. e. 2. századtól körülbelül Kr. e. 1. századik uralkodtak. Sok mai török a 6. században a göktürkök közti polgárháború után létrejött Nyugati Türk Kaganátusnak és jogutódjának, a Kazár Kaganátusnak a leszármazottja. A kazár kaganátus a Bizánci Birodalom szövetségeseként a 10. századig fennmaradt.
A sírt valószínűleg szociális és kulturális központtá alakították a tegin és a göktürkök hiedelmeinek tiszteletére. A 9 méter magas, 50 méter széles komplexum kőből és földből készült, és két fő része van, mindkettőt egy udvarfal veszi körül. Az egyik rész a négyszög alakú főtemplom, ez tartalmazza a központi temetkezési kamrát. Mellé a látogató zarándokok számára építettek egy labirintust. A labirintus központi szobájában van egy már törött és fej nélküli kőszobor, amelyről úgy gondolják, hogy a sír lakóját ábrázolta.
A komplexum az ókori türkök történelmi színtérbe való belépéséhez kapcsolódik, a spirituális és ideológiai, vallási és filozófiai irányultságaikkal együtt.
A helyszínen találtak több száz más leletet is. Az arany plaketteken kívül kiástak ezüst, vas és bronz tárgyakat, fegyvereket, lovak felszerelésének maradványait és egy hegyikristályból készült amulettet.
