MH
2024. december 12. csütörtök. 9:52
A tanulmány több mint ezer résztvevő adatait elemezte, ami bizonyította, hogy a különböző képességű olvasók eltérő agyi anatómiai jellemzőkkel rendelkeznek. A vizsgálat eredménye szerint a bal félteke két, a nyelv szempontjából kulcsfontosságú régiójának szerkezete különbözött azoknál az embereknél, akik sokat olvastak.
A tanulmány a következőket állapította meg ezzel kapcsolatban:
- Az egyik a halántéklebeny elülső része volt: a bal halántéklebeny segít a különböző típusú értelmes információk társításában és kategorizálásában. Ez az agyi régió társítja a vizuális, érzékszervi és motoros információkat egy olyan szó jelentésének összeállításához, mint például a láb, amelyek azt közvetítik, hogyan néznek ki, hogyan érzik és mozognak a lábak.
- A másik a Heschl-féle gyrus, a felső halántéklebenyben található redő, amely a hallókéregnek ad otthont (az agykéreg az agy legkülső rétege): a jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén a jobbhoz képest.
A szakemberek szerint logikus, hogy a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését, és ezáltal az olvasást is.
Az olvasás összefügg a hallással
Ami talán kevésbé tűnik intuitívnak, az az, hogy a hallókéreg összefügg az olvasással, ami tehát nem kizárólag vizuális készség. A betűk és a beszédhangok párosításához ugyanis először tisztában kell lennünk a nyelv hangjaival. Ez a fonológiai tudatosság jól bevált előfutára a gyermekek olvasásfejlődésének.
– A vékonyabb bal oldali Heschl-gyrus korábban összefüggésbe hozható volt a diszlexiával, amely súlyos olvasási nehézségekkel jár. Kutatásaim azt mutatják, hogy a kéreg vastagságának ez az eltérése nem húz egyszerű választóvonalat a diszlexiás és a diszlexiával nem rendelkező emberek között. Ehelyett kiterjed egy nagyobb populációra, amelyben a vastagabb hallókéreg összefügg az értő olvasással – magyarázta Mikael Roll, a Lundi Egyetem a fonetika professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátette: a hallókéreg a legtöbb ember bal féltekéjén több mielinnel rendelkezik, ami egy zsíros anyag, amely szigetelőanyagként szolgál az idegrostok számára. Növeli az idegi kommunikáció sebességét, és az agysejtek oszlopait is elszigeteli egymástól. Az idegi oszlopok feltehetően kis feldolgozóegységekként működnek. A szakember szerint a bal félteke fokozott elszigeteltsége és gyors kommunikációja feltehetően lehetővé teszi a nyelvhez szükséges gyors, kategorikus feldolgozást.
Az új tanulmány arra mutatott rá, hogy az információk integrálását igénylő komplex képességek esetében a vastagabb agykéreg általában előnyös.
Az elülső halántéklebeny az információk integrálásának komplex módjával valóban a legvastagabb struktúra az összes agykérgi terület közül. Ennek hátterében az állhat, hogy több egymást átfedő, kölcsönhatásban lévő neuron van, amelyek holisztikusabban dolgozzák fel az információkat.
– A fonológia egy rendkívül összetett készség, ahol a különböző hangok és motoros jellemzők integrálódnak a beszédhangokba. Úgy tűnik, hogy ez korrelál a bal oldali Heschl-gyrushoz közeli terület vastagabb kéregállományával. Eközben nyilvánvaló, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható: megváltozik, ha új készségeket tanulunk vagy egy már megszerzettet gyakorlunk. A nyelvet intenzíven tanuló fiatal felnőtteknél például megnőtt a kérgi vastagság a nyelvi területeken. Hasonlóképpen, az olvasás valószínűleg alakítja a bal oldali Heschl-gyrus és a temporális pólus szerkezetét – emelte ki Mikael Roll.
– Tehát érdemes kézbe venni egy jó könyvet, és elkezdeni olvasni, ami abban is segít, hogy hogy értelmezzük a körülöttünk lévő világot, és jobban megértsük mások gondolatait – magyarázta Mikael Roll, a Lundi Egyetem a fonetika professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.
