A kép forrása: NorthFoto
Ijesztő külseje mögött meglepően kifinomult vadászati stratégia és alkalmazkodóképesség rejtőzik.
A magyar aknászpók (Nemesia pannonica) a hazai pókfauna egyik kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó faja.
Testhossza 1-1.2 centiméter, ebből a hím átlagos fejtorhossza 5 mm, a nőstényé ezzel szemben 6,2 mm. A fejtor alapszíne világos vörösesbarna, de a szemek környékén fekete. Lábaik vastagok, a tapogató hosszú és vastag, lábszerű. A nőstény egyedek egész életüket a tárnáikban töltik emiatt párzási időszakban, tavasszal és ősszel a hímek elhagyják járatukat és a nőstények keresésére indulnak.
Nem sző pókhálót, hanem napközben egy földbe ásott aknában tartózkodik, éjjel pedig innen vadászik. Sok pókkal ellentétben nem üldözi zsákmányát inkább türelmesen kivárja a megfelelő pillanatot majd villámgyorsan áldozatául ejti prédáját.
Elsősorban a déli hegyek és domboldalak sziklagyepeiben él.
Elsősorban a déli hegyek és domboldalak sziklagyepeiben él.
Aknái hosszú, legfeljebb 30 centiméteres alagutak, melynek falait pók nyákkal és talajszemcsékkel szilárdítja meg és fonallal béleli ki.
Aknáinak több funkciói is vannak: Az utódok felnevelése, fészek rakás, és persze a vadászat közbeni búvóhely. A bejáratát egy gondosan elkészített, selyemmel megerősített “ajtóval” zárja le. Ez az ajtó szinte tökéletesen beleolvad a környezetbe. Így a rovarok sem veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt. Vadászat közben a pók az akna szájánál, félig elrejtőzve vár a zsákmányra. Ha egy bogár vagy egy más gerinctelen elhalad az akna előtt, a pók kibújik a rejtekhelyéről, áldozatát gyorsan elragadja, megmérgezi majd behúzza az aknába.
Aknáinak több funkciói is vannak: Az utódok felnevelése, fészek rakás, és persze a vadászat közbeni búvóhely. A bejáratát egy gondosan elkészített, selyemmel megerősített “ajtóval” zárja le. Ez az ajtó szinte tökéletesen beleolvad a környezetbe. Így a rovarok sem veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt. Vadászat közben a pók az akna szájánál, félig elrejtőzve vár a zsákmányra. Ha egy bogár vagy egy más gerinctelen elhalad az akna előtt, a pók kibújik a rejtekhelyéről, áldozatát gyorsan elragadja, megmérgezi majd behúzza az aknába.
De ne ijedjünk meg, ez a pók fajta az emberre nem jelent számottevő veszélyt. Csípése ritka, és általában nem jár súlyos következményekkel. Ennek ellenére gyakran indokolatlan félelem övezi ami részben a kevéssé ismert voltából fakad. Természetvédelmi szempontból a magyar aknászpók jelentőséggel bír. Élőhelyei az emberi tevékenységek következtében egyre inkább visszaszorulnak.
Emiatt a faj fennmaradása veszélybe került. Így Magyarországon az aknászpók 2001 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 forint.
Emiatt a faj fennmaradása veszélybe került. Így Magyarországon az aknászpók 2001 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 forint.
A magyar aknászpók jól példázza, hogy a kevésbé látványos, rejtett életmódú fajok is fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémák működésében.
Írta a 146.hu
