Mint Cserenko elmondta, az Oroszország és Ukrajna közötti háború első éveiben, 2014-től 2015-ig a szegénység Ukrajnában 16,3 százalékról 51,9 százalékra nőtt. „A háborúnak ez a szakasza még nagyobb léptékű, és ennél sokkal rosszabbra is lehetett volna számítani. Számíthattunk volna arra, hogy a szegénység hihetetlenül, akár 80-90 százalékra nő. De ez nem következett be” – tette hozzá.
A szakember kifejtette, hogy a teljes körű invázió kezdetén az események alakulásának három lehetséges forgatókönyve volt. Végül kiderült, hogy Ukrajna egy optimistább forgatókönyvet követett – jegyezte meg. Ugyanakkor a háború alatt, amint jelezte, jelentősen megnőtt a rendkívüli szegénység – amikor a jövedelmi szint közel van a hivatalos létminimumhoz (2920 hrivnya 2024-ben).
„2021-ben az emberek 1,3 százaléka rendelkezett ilyen szintű jövedelemmel. Valójában a statisztikai hiba határain belül. Ha nem lett volna teljes körű háború, akkor 2023-ban egyáltalán nem rögzítettük volna ezt a számot. De 2023-ban az ilyen emberek aránya csaknem 9 százaléknak bizonyult, hétszeresére nőtt” – emlékeztetett Ljudmila Cserenko, kifejtve, hogy elsősorban nyugdíjasokról van szó, olyanokról, akik vagyonvesztés vagy például lakásvesztés helyzetébe kerültek.
