Bár a kognitív képességekben mutatkozó különbség csekély volt, és nem elég ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést mutasson ki, ahhoz elég, hogy figyelemre méltó legyen – a tanulmány gondosan figyelembe vette a változókat, köztük a genetikai különbségeket és a gyermek társadalmi-gazdasági hátterét.
Eközben úgy tűnt, hogy a tévénézés és a közösségi média használata nem volt sem pozitív, sem negatív hatással az intelligenciára. A kutatás hasznosnak bizonyulhat abban a vitában, hogy mennyi képernyőidő megfelelő a fiatal elmék számára.
„A digitális média meghatározza a modern gyermekkort, de kognitív hatásai tisztázatlanok és heves viták tárgyát képezik” – írja a holland, német és svéd kutatócsoport a közzétett tanulmányban.
„Úgy véljük, hogy a genetikai adatokkal végzett vizsgálatok tisztázhatják az ok-okozati állításokat és korrigálhatják a genetikai hajlam jellemzően figyelmen kívül hagyott szerepét..
A kutatók a videojátékokkal töltött több időt a gyermekek intelligenciájának növekedésével hozták összefüggésbe.
A kutatók a tanulmányban szereplő 9855 gyerek képernyőidő-nyilvántartását vizsgálták, mindannyian az Egyesült Államokban éltek és kilenc- vagy 10 évesek voltak. A fiatalok átlagosan napi 2,5 órát töltöttek tévézéssel vagy online videók nézésével, egy órát videojátékokkal, és fél órát internetezéssel, illetve fél órát szocializálódtak az interneten keresztül.
Ezután két évvel később több mint 5000 ilyen gyermek adataihoz fértek hozzá. A közbeeső időszakban azoknál a vizsgálati személyeknél, akik arról számoltak be, hogy az átlagosnál több időt töltenek videojátékokkal, az átlagos emelkedésnél 2,5 ponttal nagyobb IQ-emelkedést tapasztaltak.
Az IQ-pontos növekedést a gyerekek teljesítménye alapján állapították meg olyan feladatokban, amelyek között szerepelt az olvasásértés, a vizuális-térbeli feldolgozás, valamint egy olyan feladat, amely a memóriára, a rugalmas gondolkodásra és az önkontrollra összpontosított.
Fontos megjegyezni, hogy bár a tanulmány csak az Egyesült Államokban élő gyerekeket vizsgálta, és nem tett különbséget a videojáték-típusok között (mobiljátékok kontra konzoljátékok), a tanulmány így is értékes betekintést nyújt a játék és az IQ összefüggéseibe – és alátámasztja azt az elképzelést, hogy az intelligencia nem egy fix konstans, amivel születünk.
„Eredményeink alátámasztják azt az állítást, hogy a képernyő előtt töltött idő általában nem rontja a gyerekek kognitív képességeit, és hogy a videojátékok használata valóban segíthet az intelligencia növelésében” – mondta Torkel Klingberg neurológus a svédországi Karolinska Intézetből a tanulmány megjelenésekor.
Mint a kutatók megjegyzik, nem ez az első tanulmány, amely arra utal, hogy összefüggés lehet a gyerekek játékkal töltött ideje és a kognitív képességeik fejlődése között – és úgy tűnik, hogy a videojátékoknak más kapcsolódó előnyei is vannak.
A mostani kutatás mögött álló csoport szerint a kis mintanagyság, a vizsgálatok eltérő felépítése, valamint a genetikai és társadalmi-gazdasági hatások figyelmen kívül hagyása vezetett a képernyő előtt töltött idő hatásáról szóló, eddig látott ellentmondásos jelentésekhez. Ezek olyan korlátok, amelyeket ez a tanulmány igyekezett minimalizálni.
„Nem vizsgáltuk a képernyős viselkedés hatását a fizikai aktivitásra, az alvásra, a jólétre vagy az iskolai teljesítményre, így erről nem tudunk semmit sem mondani” – mondta Klingberg.
