A légtisztítók úgy tisztítják meg a helyiség levegőjét, hogy beszívják a levegőt, a benne lévő légszennyező anyagokat csapdába ejtik, majd a szűrt, tiszta levegőt visszatolják a helyiségbe. Ezek közül a levegőben szálló részecskék közül néhány, például a pollen, a háziállatok szőrzete és a penészspórák olyan irritáló anyagok, amelyek súlyosbíthatják az emberek allergiáját. Ezek a részecskék a légzés során bejuthatnak a szervezetünkbe, orrfolyást, könnyező szemeket és egyéb káros reakciókat okozva az allergénekre érzékeny embereknél.
Segítenek tehát a légtisztítók az allergián? Röviden: igen, de csak bizonyos mértékig.
A légtisztítók hatékonyan képesek az allergiát kiváltó apró részecskék felfogására, megakadályozva, hogy azok a levegőben keringjenek, majd belélegezzék őket. Ezek az eszközök azonban nem jelentenek teljes megoldást, írta Dr. Payel Gupta, a New York-i SUNY Downstate Medical Center adjunktusa és az Amerikai Tüdőszövetség országos szóvivője a LiveScience-nek e-mailben. „Minden eszköznek megvannak a maga korlátai, és az egyéni reakciók eltérőek lehetnek” – mondta.
Aneta Ivanova, az angliai Birminghamben található Sandwell & West Birmingham Hospitals NHS Trust gyermekallergológiai ápolónő tanácsadója egyetért ezzel a kijelentéssel.
A LiveScience legújabb videói
„A légtisztítást gyakran ajánlják az allergiás légúti betegségben szenvedő betegek számára a környezetjavítás egyik elemeként, de kevés orvosi bizonyíték támasztja alá, hogy a légtisztítók közvetlenül segítenek az allergia vagy a légúti tünetek jelentős csökkentésében” – mondta Aneta Ivanova gyermekallergológus.
Történelmileg az eddig elvégzett tanulmányok azt sugallták, hogy a levegőszűrés segíthet enyhíteni a szénanátha néhány tünetét, mint például a tüsszögés, az orrdugulás és a könnyező szemek. Azonban úgy tűnik, hogy nem javítja jelentősen az emberek tüdőfunkcióját, nem növeli az életminőségüket és nem csökkenti az allergiagyógyszerek iránti igényüket – derül ki az Indoor Air című folyóiratban megjelent 2024-es elemzésből.
Ezek a vegyes eredmények részben a vizsgálatok korlátaiból adódhatnak. Például a légtisztítókat általában laboratóriumokban, gondosan ellenőrzött körülmények között tesztelik, nem pedig valós körülmények között. Az olyan tényezők, mint a légtisztító elhelyezése, az áramlási sebesség és a működési idő szintén befolyásolják, hogy mennyire csökkenti az allergiás tüneteket, így a tanulmányok között eltérések lehetnek.
A légtisztítókon belüli különböző szűrők szintén megváltoztathatják a hatékonyságot. A piacon kapható legjobb légtisztítók többsége nagy hatékonyságú részecskeszűrőkkel (HEPA) van felszerelve, amelyek a por, a pollen és a 0,3 mikron átmérőjű részecskék 99,97 százalékát képesek eltávolítani a levegőből. Ezek a szűrők nagyon finom – az emberi hajszálaknál vékonyabb – üvegszálak többrétegű hálózatából állnak.
„A HEPA-szűrők különösen hatékonyak a levegőben szálló részecskék, köztük néhány gyakori allergén felfogásában” – mondta Gupta.
Végső soron azonban „bár a légtisztítók előnyösek lehetnek az allergia, az asztma és a szennyezésnek való kitettség kezelésében, akkor a leghatékonyabbak, ha jó beltéri levegőminőségi gyakorlatokkal, például rendszeres takarítással, nedvességszabályozással és megfelelő szellőztetéssel kombináljuk őket” – mondta Gupta. A légtisztító önmagában nem biztos, hogy megteszi a hatását.
