Egy új kutatás szerint ezek a társalgási készségek jóval fejlettebbek lehetnek, mint azt korábban gondoltuk, mivel úgy tűnik, egyes kutyák több szót is képesek kombinálni ahhoz, hogy kifejezzék magukat.
Dean Koontz 1987-ben megjelent kultikus horrorregényében, a Figyelőkben egy Einstein nevű szuperokos, genetikailag módosított golden retriever kifejleszti azt a képességét, hogy egy listáról nyomtatott szavak kiválasztásával beszélgetni tud az emberekkel. Vegyük el a könyv sci-fi/fantasy elemét, és máris van elképzelésünk arról, hogyan zajlott le ez az új tanulmány.
Bár közel sem olyan intelligens, mint Einstein (aki azt is tudja, hogyan hozzon a gazdájának egy hideg sört a hűtőből), a kutatásban részt vevő 152 kutyát a gazdájuk betanította a hangtáblák használatára, amelyeken gombok megnyomásával előre felvett szavak vagy mondatok hangzanak el. A tanulmány szerzői – akik közül hárman kapcsolatban állnak azzal a céggel, amely ezeket a hangtáblákat gyártja – arra keresték a választ, hogy a kutyák tudatosan választják-e meg, hogy melyik gombot nyomják meg, vagy a választásuk teljesen véletlenszerű.
A kutyatulajdonosokat ezért arra kérték, hogy 21 hónapon keresztül kövessék nyomon a háziállataik által megnyomott gombokat, így a kutatók csaknem 195 000 hangtábla-interakciót tudtak elemezni.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák célzottan nyomogatják a gombokat, hogy kifejezzék vágyaikat és szükségleteiket” – magyarázta a tanulmány szerzője, Federico Rossano egy nyilatkozatban. „Amikor a kutyák két gombot kombinálnak, ezek a szekvenciák nem véletlenszerűek, hanem úgy tűnik, hogy konkrét kéréseket tükröznek.”
Az összes kutyát tekintve a leggyakrabban kiválasztott egyetlen szó vagy kifejezés az „étel”, a „jutalomfalat” és a „menj ki” volt. Érdekes módon bizonyos két szó kombinációi is gyakrabban jelentek meg, mint ahogy az a véletlen alapján várható lenne.
Ezek közül a leggyakoribbak a „kaja” + „jutalomfalat” és a „saját név” + „akarom” voltak. Ami itt különösen szembetűnő, hogy az utóbbi páros a legnépszerűbb kombinációk közé tartozott annak ellenére, hogy külön-külön ez a két gomb a legkevésbé gyakran megnyomott gombok közé tartozott.
További értelmes kombinációk voltak a „kaja” + „víz” és a „menj ki” + „bilire”, mindkettőt gyakrabban választották párként, mintha a kutyák csak véletlenszerűen nyomogatták volna a gombokat.
„Ezért eredményeink azt sugallják, hogy a kutyák legalább néhány, a hangtáblán biztosított gomb között különbséget tesznek, és mivel a populáció szintjén bizonyos kétgombos fogalomkombinációk jelentek meg, legalább néhány kutya asszociatív módon különböző jelentéseket tulajdonított a különböző gomboknak” – írják a tanulmány szerzői.
További elemzések kimutatták, hogy a kutyák a jelek szerint nem egyszerűen lemásolják gazdáik hangtáblahasználatát, mivel az állatok szóválasztása nagyban különbözik emberi társaikétól. A gazdik például hajlamosak voltak sokkal gyakrabban választani a „szeretlek” gombot, mint kedvenceik, akiknek nyilvánvalóan más dolgok járnak a fejükben.
„Bár a kutyák már most is kommunikálnak néhány ilyen igényt, a hangtáblák pontosabb kommunikációt tesznek lehetővé” – mondta Rossano. „Az ugatás vagy kaparászás helyett a kutya képes lehet pontosan megmondani, hogy mit szeretne, akár olyan fogalmak kombinálásával, mint a „kint” és a „park” vagy a „strand”. Ez javíthatja a társaságot, és erősítheti a kutyák és gazdáik közötti kötődést.”
A dolgok továbbvitelének reményében Rossano elárulta, hogy a csapat azt tervezi megvizsgálni, hogy a kutyák képesek-e a hangtáblák segítségével kreatívan kombinálni a szavakat, hogy absztrakt fogalmakat kommunikáljanak. „Szeretnénk tudni, hogy a kutyák képesek-e ezeket a hangtáblákat arra használni, hogy a közvetlen szükségleteiken túlmutató gondolatokat fejezzenek ki, például hiányzó tárgyakat, múltbeli élményeket vagy jövőbeli eseményeket” –mondta a kutató.
„Ha képesek lennének rá, az drasztikusan megváltoztatná az állati intelligenciáról és kommunikációról alkotott elképzeléseinket.”
