Az egyik ilyen tanulmány azokat a kínos első találkozókat vizsgálta, amikor olyan kollégákkal vagy barátok barátaival kell ismerkednie, akiket még nem ismer. A harvardi kutatók arra összpontosítottak, hogy a kérdezősködés és az utókérdések hogyan befolyásolják a szimpátiáját.
„Képzelje el a következő forgatókönyvet: egy céges partin találkozik először egy új kollégával. Beszélgetésbe elegyedtek, és a kolléga elkezd mesélni egy vicces történetet. Ön érdeklődő, és több kérdést tesz fel, amelyek arra ösztönzik a kollégát, hogy részletesen kifejtse a történetét” – írja tanulmányában a csapat. „Később rájön, hogy a kolléga nem kérdezett önről. Ki tett jobb benyomást?”
Bár azt gondolhatná, hogy a beszélgetőpartner a fergeteges történeteivel jobb benyomást hagyott volna maga után, tovább vizsgálódva kiderült, hogy ez nem biztos, hogy így van.
Egy vizsgálatsorozatban a csapat a résztvevőket egy beszélgetőpartnerrel állították párba, a való életben és egy online csevegésen keresztül. A csevegésekben az egyik partnert arra kérték, hogy tegyen fel egy sor kérdést a másik résztvevőnek. Ezt követően megkérték őket, hogy értékeljék beszélgetőpartnerüket, valamint azt, hogy szerintük hány kérdést tett fel a másik partner.
Ezek a vizsgálatok a csapat szerint alátámasztották hipotézisüket, miszerint „az emberek jobban kedvelik a partnerüket, ha az több kérdést tesz fel, mert a több kérdést feltevő embereket érzékenyebbnek tartják”.
Tehát bár néha nehezen megy a beszélgetés, egy praktikus kis trükk a nagy nyomást gyakorló első találkozókon az lehet, ha kérdéseket tesz fel, hogy megmutassa, mennyire érdeklődő, és ezzel talán egy kicsit szimpatikusabbnak fog tűnni.
