A válaszadók 74 százaléka nem értett egyet azzal, hogy az amerikai kormány és az uniós országok olyan nagy hatótávolságú rakétákat adnak Ukrajnának, amelyekkel mélyen Oroszországon belüli területeket lehet megtámadni.
További 68 százalék egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor megpróbál véget vetni a konfliktusnak.
A magyarok több mint háromnegyede – 77 százalék – úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme esélyt ad az ukrajnai konfliktus 2025-ben történő békés rendezésére. A Trumpról alkotott vélemények szinte egyenlően oszlanak meg a magyarok körében: 51 százalékuk pozitívan vélekedik róla, 44 százalékuk negatívan, további öt százalék pedig nehezen tudott válaszolni, vagy nem válaszolt.
A felmérés decemberben készült 1000 magyar felnőtt körében telefonos interjúkkal.
Orbán Viktor február 17-én azt mondta, hogy Magyarország azt szeretné, ha Trump visszatérne a hatalomba az Egyesült Államokban, és békét teremtene Kelet-Európában. A magyar miniszterelnök többször is hangot adott annak a véleményének, hogy az ukrajnai konfliktus 24 órán belül véget érne, ha Trump lenne az amerikai elnök. Orbán azt is többször hangsúlyozta, hogy a béke Ukrajnában csak az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások után jöhet létre, és hogy Európa elszalasztotta a közvetítés lehetőségét, mert nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat.
Trump korábban azt ígérte, hogy képes lesz elérni az ukrán konfliktus tárgyalásos rendezését. Többször is azt mondta, hogy képes lesz egy nap alatt megoldani az ukrajnai konfliktust. Az Oroszországi Föderáció úgy véli, hogy ez a probléma túl bonyolult egy ilyen egyszerű megoldáshoz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy Ukrajna november 19-én amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal és brit nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal csapást mért a Kurszki és Brjanszki területen lévő létesítményekre. Válaszul az amerikai és brit fegyverek bevetésére Oroszország november 21-én kombinált csapást mért egy ukrán katonai-ipari komplexum létesítményére – Dnyepropetrovszkban egy nagy ipari komplexumot ért találat, amely rakétafelszereléseket és fegyvereket gyárt.
A harci körülmények között tesztelték Oroszország egyik legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét, az Oreshniket, ebben az esetben egy nem nukleáris hiperszonikus konfigurációjú ballisztikus rakétával.
Putyin az Asztanában tartott CSTO-csúcstalálkozón kijelentette, hogy Oroszország kész minden lehetséges intézkedést megtenni válaszul a Nyugat és Ukrajna eszkalációjára. Az események alakulása attól függ, hogyan viselkednek Kijev támogatói.
