Az Európai Parlament plenáris ülésének A zaklatással és online erőszakkal szembesülő női politikusok helyzete az uniós tagjelölt és szomszédos országokban címmel rendezett vitáján Apósztolosz Dzidzikósztasz hangsúlyozta: mivel a nemi egyenjogúság és a nők jogérvényesítésének erősítése az Európai Unió alapértékeihez tartozik, azt az Európai Bizottság a munkájának a középpontjába helyezte.
Kifejtette: a nők társadalmi helyzetének javítása az Európai Bizottság munkája során a partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszédben és pénzügyi segítségnyújtásban is hangsúlyosan szerepel.
„Gyűlöletbeszédet tapasztalunk, lealacsonyító megjegyzéseket a női politikusok, a női emberi jogvédőkkel szemben olyan országokban is, mint a keleti szomszédságunk és a tagjelölt országok” – fogalmazott Dzidzikósztasz, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen támadások eltántoríthatják a nőket a politikai pályától, ezáltal csökkenthetik a sokszínűséget a döntéshozatalban.
Példákat említve az uniós biztos egyebek mellett a nők elleni online zaklatás és verbális abúzus eseteit említette a grúz parlamentben, valamint elmondta: a Nyugat-Balkán országaiban is több esetben a nemi alapú megkülönböztetés és nőgyűlölő nyelvezet használata mellett nemi bűncselekmények áldozatává estek női politikusok.
Az emberi jogok és a nemi egyenjogúság biztosítása az EU-csatlakozás alapvető feltételei közé tartoznak, ezek határozzák meg a tárgyalások alapjait – hangoztatta az uniós biztos. A csatlakozó országoknak igazodniuk kell a nemi egyenjogúság uniós feltételeihez, intézményes kereteket kell létrehozniuk az emberi jogok védelmére – mondta.
Az Európai Bizottság határozottan fellép e kihívással szemben, és támogatja a nők részvételét a tagjelölt államok politikai életében – tette hozzá beszédében Dzidzikósztasz.
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes uniós tagjelölt országokban olyan politikusok, akik saját közösségük jogaiért és érdekeiért állnak ki, megfélemlítésnek és nyomásgyakorlásnak vannak kitéve.
Elmondása szerint ez tapasztalható Ukrajnában is, ahol évek óta, a hatóságok tudtával, zavartalanul működik egy honlap, az úgynevezett Mirotvorec. A honlap halál-, illetve ellenséglistájára számos olyan ember, közöttük politikusnő is felkerült, aki a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállításáért tettek lépéseket. A weboldal jogtalanul tette közzé az érintettek bizalmas adatait, veszélybe sodorva biztonságukat – tájékoztatott.
A nemzeti kisebbségek jogaiért való kiállásáért tette listájára a honlap Bocskor Andrea kárpátaljai származású, az előző uniós parlamenti ciklusban tevékenykedő európai parlamenti képviselőnőt is, ellehetetlenítve számára a hazatérés lehetőségét saját otthonába – hívta fel a figyelmet Ferenc Viktória.
Annak ellenére, hogy az internetes oldal működését az Európai Unió egyes vezető tisztségviselői is elítélték, és a tartalom eltávolítására szólítottak fel, az ukrán hatóságok mindeddig nem tették meg a szükséges lépéseket – közölte.
„Az Európai Uniónak fokozottan oda kell figyelnie, hogy a demokratikus értékek mellett elkötelezett tagjelölt országokban ilyen jellegű oldalak ne működhessenek” – fogalmazott Ferenc Viktória, majd hozzátette: egy tagjelölt országnak biztosítania kell a megfélemlítéstől mentes politikai környezetet, a személyes adatok védelméhez való jogot, és kötelessége megakadályozni a gyűlöletbeszéd minden formáját.
Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője beszédben kiemelte: az EP a nemi egyenjogúságról és a női politikusok ellen elkövetett erőszakról tanácskozik, elítéli az erőszak minden formáját, ugyanakkor nem ejt szót a női politikusok által elkövetett erőszakról.
A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament képviselőinek sorában van olyan képviselőnő, aki egy tagország fővárosában, fényes nappal az utcán, „csoportos, brutális erőszakot követett el”. A Budapesten elfogott antifa aktivista, Ilaria Salis „szégyenteljes, az Európai Parlamenthez nem méltó, nőhöz nem méltó viselkedéséről miért nem beszélünk?” – fogalmazott a politikus.
Vicsek Annamária kijelentette: az Európai Parlamentben és a tagjelölt országokban is zéró toleranciára van szükség a női politikusokkal szembeni és a női politikusok által elkövetett erőszakkal szemben is.
„Hogyan várjuk el a tagjelölt országoktól, hogy többet tegyenek a nemi egyenjogúság és az emberi jogokért, ha az Európai Parlament nem mutat erre jó példát?” – zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.
