A svédországi Lund Egyetem kutatócsoportja szerint az, hogy időnként elfogyasztunk egy süteményt, tortát vagy csokoládét, jobbat tesz a szívünknek, mint a „cukormentes” diéta. Ez az összefüggés azonban nem áll fenn más típusú cukorfogyasztás, például szénsavas italok vagy édes feltét fogyasztása esetén.
„Tanulmányunk legmegdöbbentőbb eredménye a hozzáadott cukor különböző forrásai és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata közötti eltérő kapcsolat” – mondja Suzanne Janzi epidemiológus.
„Ez a meglepő ellentét rávilágít annak fontosságára, hogy ne csak az elfogyasztott cukor mennyiségét, hanem annak forrását és kontextusát is figyelembe vegyük.”
A kutatók 69 705 ember adatait vizsgálták a svéd közegészségügyi adatbázisokban. A 45 és 83 év közötti résztvevőket 1997-ben és 2009-ben kérdezték ki étrendjükről és életmódjukról, majd egészen 2019-ig nyomon követték őket.
A cukorfogyasztást három kategóriába sorolták: cukros feltétek (például méz), édes finomságok (például sütemények és édességek) és cukrozott italok (például szénsavas üdítők).
Az elfogyasztott hozzáadott cukor típusát ezután a szív- és érrendszeri betegségek hét típusával vetették össze, beleértve a stroke-ot és a szívrohamot, számos más kockázati tényező (például a dohányzás) figyelembevételével.
Az összefüggések a cukortípus és a szívbetegség típusa között eltérőek voltak; az édes feltéteket például a hasi aorta aneurizma (az erek kidudorodása) fokozott kockázatával hozták összefüggésbe. Összességében azonban az összes szív- és érrendszeri betegség tekintetében a legalacsonyabb kockázatot azoknál találták, akik időnként egy-egy édes finomságra szorítkoztak.
Sok mindent figyelembe kell venni, amikor arról van szó, hogy milyen különböző módon jutunk cukorhoz: például milyen más ételeket és italokat fogyasztunk a cukorral együtt, valamint azt, hogy milyen rendszeresen iktatjuk be étrendünkbe a hozzáadott cukrot.
„Az édesített italokban található folyékony cukrok jellemzően kevésbé telítenek, mint a szilárd formák – kevésbé érezzük magunkat jóllakottnak tőlük -, ami potenciálisan túlfogyasztáshoz vezethet” – mondja Janzi.
„A kontextus is számít – a finomságokat gyakran társasági környezetben vagy különleges alkalmakkor élvezzük, míg az édesített italokat esetleg rendszeresebben fogyasztjuk.”
Ne feledjük, hogy ezek az eredmények inkább összefüggésekre utalnak, mintsem ok-okozati összefüggést bizonyítanának. Nem veszik figyelembe az egyéb egészségügyi következményeket sem – például a fogak károsodását –, és a cukorról már ismert ismereteinkkel összefüggésben kell vizsgálni őket.
A kulturális tényezőket is figyelembe kell venni: Svédországban, ahonnan a vizsgálatban résztvevők származnak, jól bevált szokás a kávézás és a süteményes szünetek közös eltöltése , az úgynevezett „fika”, ami befolyásolhatja az eredményeket.
