MH/ MTI
2024. december 19. csütörtök. 19:28
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlésének migrációval foglalkozó ülésén először is figyelmeztetett, hogy az emberiség most a veszélyek korát éli, a háborúk, a terrorfenyegetettség és a szélsőségesség terjedése miatt egyre többen kényszerülnek otthonuk elhagyására, az utóbbi tíz évben mintegy 120 millió ember hagyta hátra emiatt a lakóhelyét.
Aláhúzta, hogy ebben a rendkívül bonyolult helyzetben két lényeges szempontot kell figyelembe venni: be kell tartani a nemzetközi jog előírásait, így elkerülve az újabb tömeges migrációs hullámokat, illetve a bevándorlás kezelése vagy ösztönzése helyett a kiváltó okok felszámolásán kell dolgozni.
Rámutatott, hogy a nemzetközi jog egyértelmű különbséget tesz a migránsok és a menekültek között. Miközben a szavai szerint utóbbi kifejezéssel manapság gyakran visszaélnek, addig számít menekültnek egy személy valójában, amíg az első biztonságos ország területén tartózkodik.
„A nemzetközi jog nem beszél második, harmadik, ötödik, tizedik vagy huszadik biztonságos országról” – fogalmazott. Ennek kapcsán pedig arra is kitért, hogy két biztonságos állam között a határok megsértését ezért nem emberi jogi, hanem biztonsági kérdésként és bűncselekményt kell kezelni.
Példaként hozta fel Magyarországot, emlékeztetve arra, hogy hazánk kettős nyomás alatt állt az elmúlt tíz évben, egyrészt az Ukrajnában tomboló háború elől mintegy 1,4 millió menekült lépett be hazánkba, miközben a déli határon is erős a migrációs nyomás. Leszögezte, hogy a maradni kívánó ukrajnai menekültek teljes körű hozzáférést kaptak az egészségügyi és az oktatási rendszerhez, a munkaerőpiachoz, emellett pedig Magyarország a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre.
Majd kiemelte, hogy míg Ukrajnából mindenkit beengedtek, a déli határon eközben több mint félmillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok az utóbbi három és fél évben.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a határai védelme mellett, és fenntartja azon szuverén jogát, hogy maga döntse el, kit enged be és kit nem.
„Mindeközben minden támogatást megadunk azok számára, akik az ukrajnai háború elől menekülnek. És támogatunk minden kezdeményezést, amely arra irányul, hogy a szomszédságunkban béke legyen. Ez az egyetlen módja az emberéletek megmentésének, továbbá annak, hogy véget vessünk a családok szenvedésének, és hogy ne kényszerüljenek az emberek az otthonuk elhagyására” – sorolta.
Ezt követően kiemelte, hogy a migráció ösztönzése súlyos kockázatokat rejt magában, ezért ehelyett a jelenség kiváltó okait kellene megszüntetni, fejlesztési programok van szükség például az egészségügyi ellátás, az oktatás javítása, a munkahelyteremtés érdekében.
A miniszter tudatta, hogy Magyarország az utóbbi öt év folyamán körülbelül kétmilliárd eurót fordított fejlesztési támogatásokra, különösen az üldözött keresztény közösségek helyben maradását próbálják segíteni.
„Magyarország elkötelezett abban, hogy a továbbiakban is hozzájáruljon azon nemzetközi törekvések sikeréhez, amelyek célja a migráció megállítása, a kiváltó okok kezelése és a fejlesztési programok végrehajtása a világ minden részén, hogy jobbá tegyük helyben az emberek életét” – összegzett.
