„A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen, ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullatott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó fehérjeallergént” – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika.
Macskaszőr-allergia?
A cicák köztudottan a tisztaság mintaképei, akik nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, a mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, könnyedén belélegezhetőek, és allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. Tudni kell, hogy a macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken.
A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nem csak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal: már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelében, hiszen az illető az allergéneket ruhájával is behurcolhatja a munkahelyre. Allergiás egyénnél az állat karmolása, harapása is súlyos allergiás tüneteket okozhat.
A hipoallergén cica lehet a megoldás?
Ha allergiásak vagyunk a cicákra, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás is felléphet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitis tüneteit, bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért van az, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem?
„Az, hogy valaki allergiás lesz a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye” – mondja Augusztinovicz doktornő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. hipoallergén cicák sem jelentenek biztos megoldást a problémára.
A WHO jelen ismeretei szerint összesen nyolcféle macskaallergén molekuláris komponenst tart számon, ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, amley az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (pl. a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1- szint, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknek.
„Ha nem szeretnénk lemondani kedvenc háziállatunkról, akkor enyhébb tünetek esetén a macska rendszeres ápolásával és fürdetésével csökkenthetjük a bundájukban lévő allergének mennyiségét. Érdemes nagy hatékonyságú részecskeszűrővel ellátott (HEPA-szűrős) porszívót és légszűrőt is beszerezni, ezek alkalmazása ugyanis szintén csökkentheti a lakótérben előforduló allergének mennyiségét. A tünetek mérsékléséhez javasolt macskamentes zónák kialakítása is a lakásban, ahová soha nem teheti be a tappancsait kis kedvencünk (a hálószobát mindenképpen érdemes elzárni az állat elől).
Ha az allergiás cicatulajdonos panaszai nem kontrollálhatók az expozíció csökkentésével és a tüneti szerek (antihisztamin-készítmények, szteroidorrspray, asztmainhalátorok) alkalmazásával, akkor meg lehet próbálni az allergén immunterápiát. A kezeléssel hozzá lehet szoktatni a szervezetet az allergén jelenlétéhez, bár a többféle lehetséges macskaallergén miatt nem garantált a siker, de eredményes esetben hosszú távon is csökkenthetőek az allergiás tünetek” – tanácsolja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont szakembere.
