Érdekes történet tartotta lázban Magyarország rádióhallgatóit. Egy Bochkor nevű rádiós műsorvezető – tőle nem szokatlan, provokatív módon – odapörkölt a neki nem tetszőknek. A meglehetősen sértő mondatok nyomán élénk vita bontakozott ki.
A történet úgy indult, hogy a híresnek minősített táncdalénekes, az újbudai illetőségű Delhusa Gjon összeszólalkozott az őt tilos parkolásért számonkérő közterületesekkel. A nyilván nem véletlenül a helyszínen tüsténkedő újbudai alpolgármester a csetepatét levideózta. Az autóját rendszeresen egy járdát elfoglalva parkoltató művész elég idegesen próbálta megoldani a kellemetlen helyzetet. Szó szót követett, aztán a táncdalénekesnél elszakadt a cérna. Elfúló hangon közölte a rendfenntartókkal, hogy ő tulajdonképpen rendőr, méghozzá baleseti helyszínelő. Erről belobogtatott egy igazolványt, majd mellé rakott egy másikat is, és nem tágított attól, hogy ő lényegében nem tesz mást, mint hogy helyszínel. A nagy kiabálást követően azzal ért véget az ütközet, hogy az énekes kifizette a tiltott helyen parkolásért kiszabott bírságot, és elvitte a fehér Mercedesét valahová máshová. Csak remélni lehet, hogy nem egy másik tiltott helyre, ugyanis, mint utóbb sok helyen kifejtette, tűrhetetlen, hogy ő nem talál soha szabad parkolóhelyet, valójában a városnak ezen a részén sem lehet szabályosan leállítani az autóját, ezért arra kényszerül, hogy – tegyük hozzá, rendszeresen – a járdákon rakja le kocsiját. Feltehető, igazolványa birtokában azt gondolhatja, hogy ezzel baleseti helyszínnek nyilvánítja az elfoglalt területet. Ha meg jön valaki, kifogásolni tettét, ő egyszerűen azt mondja, helyszínel.
A felháborítónak lefestett eset után igazából akkor támadt nagy média-hullámverés, amikor egy reggeli rádióműsorban mindezt egy derék hallgató SMS-ben minősítette azzal, hogy eltartott ingyenélőknek nevezte az ügyben eljáró önkormányzati dolgozókat. Nos, az évtizedek óta a reggeli műsorokat átvihogó Bochkor Gábor erre rávágta: „Tényleg, hát ki megy? Gyerekek, aki nem vitte az életben semmire, az megy önkormányzati dolgozónak.”
Lett is ebből országos perpatvar. Polgármesterek válaszoltak az őket és munkatársaikat durván sértő, általánosító, nagyképű mondatokra. Az esemesező agylény és a locsi-fecsi rádiós nemzeti egységet teremtett, politikai nézetektől függetlenül alakult ki egységes tiltakozás. A fehérvári fideszes polgármester éppen úgy felháborodott, mint Karácsony Gergely, a szocialisták tiltakozása egybecsengett a háromezer önkormányzati dolgozó megbecsülésére, nem pedig otromba sértegetésére felszólító államtitkáréval.
A legkevesebb, amit tehát minden jóérzésű ember várhatott ezek után, az Bochkor szpíkerceleb bocsánatkérése lehetett volna. A rádiós ember azonban egy nyelvileg is zavaros előadással igyekezett az eset utáni reggelen elmagyarázni, hogy ő valójában miként látja az ügyet. A sajátos magyarsággal közreadott gondolatsor – legyünk igazságosak, az élőszó írásba áttéve esetlenségeket is magában hordozhat – sem teszi érthetővé, hogy igazából mit is akart Bochkor. Azt mondta, hogy különböző polgármesterek megnyilvánultak azzal kapcsolatban, amellyel kapcsolatosan ő megnyilvánult. Hát, ez már nem egyszerű szótévesztés. Ám a nyelvtani szőrözés helyett összpontosítsunk a tartalomra, ő abban látja mondatai lényegét, hogy akik az üggyel kapcsolatban megszólaltak, azok olyanok, mint a kezdő influenszerek, akik híres emberek nevével díszítik fel magukat, hogy figyelmet gerjesszenek. Már-már azt hihetjük, hogy végre megtudjuk, ahogy a rádiós mondta, az egész ügy kontextusát nézve, amit amúgy csak a legkevesebben szoktak, a történet arról szól, hogy Delhusa Gjoni hírességébe kapaszkodva igyekszik sok mindenki az ismertség felé. Ilyenek a polgármesterek, ilyen mind a háromezer önkormányzati dolgozó, köztük főleg a közterület-felügyelők.
Mivel Bochkor, az évtizedek óta a rádióban vihogó híresség szerényen egy másik hírességet, Delhusa Gjont tolja az előtérbe az ügyben, azt gondolhatjuk, a táncdalénekesnek kéne bocsánatot kérnie a durván megsértett emberektől.
Nem egészen így van. Gjonit azóta már az igazolványai miatt okirat-hamisítással gyanúsítja a rendőrség, az önkormányzatok a karácsonyra készülnek, a szerény rádiós híresség, Bochkor Gábor meg annyit sem tudott beleröhincsélni az éterbe, hogy bocsi.
A szerző író
