Novemberben egy tinédzser a British Columbia állambeli Fraser Valley-ben fordult orvoshoz kötőhártya-gyulladás és köhögés miatt. Hat nappal később a tinédzsert lélegeztetőgépre helyezték a vancouveri BC Gyermekkórházban, és hetekig kritikus állapotban maradt.
Egy ilyen betegség általában nem kerülhet a címlapokra, de ennek a gyermeknek a tesztje pozitív lett a madárinfluenza H5N1 nevű törzsére, amely a fertőző betegségek szakértői szerint a következő emberi világjárványt okozhatja.
A vírus először 1997-ben bukkant fel hongkongi baromfifarmokon, ahol a csirkék csaknem száz százalékát megölte belső vérzést okozva, és több szervet is elpusztított oly módon, hogy az emberekben az ebolára emlékeztetett. Azóta a vadon élő madarak által terjesztett fertőzések egymást követő hullámai sújtják a baromfitelepeket szerte a világon.
A közelmúltban azonban a H5N1 nyugtalanító evolúciós lépést tett az emberek irányába. 2022-ben Argentínában egy tengerielefánt-populációt tépett át, ezreket ölt meg, 97 százalékos halálozási arány mellett. Ez volt az első alkalom, hogy a H5N1-ről emlősfajban honosodott meg. Addig az emberek és más emlősök, akik megbetegedtek, madarakkal való érintkezés útján kapták el a vírust. A tengeri elefántok adták át egymásnak.
Mire a tudósok eljutottak ahhoz, hogy júniusban publikálják fókaleleteiket, a H5N1 egy másik emlősfajt is megfertőzött: a tejelő teheneket. Március óta a vírus több mint 800 tejelő állományban terjedt el 16 államban, köztük több mint 500-ban Kaliforniában, ahol továbbra is ellenőrizetlen. December 18-án Gavin Newsome kaliforniai kormányzó szükségállapotot hirdetett a járványok kezelésére.
Az Egyesült Államokban legalább 61 ember kapta el a vírust, legtöbbjük madarakkal vagy tehenekkel való, közvetlen érintkezés útján. Decemberben egy Marin megyei gyermeknél, aki nyers (azaz nem pasztőrözött) tejet ivott, belázasodott és hányt, később H5N1-tesztje pozitív lett. Ezen a héten a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) megerősítette az első „súlyos” madárinfluenza esetet az Egyesült Államokban; a beteg egyed beteg és elhullott madarakkal volt kitéve egy háztáji nyájban.
Minden alkalommal, amikor egy ember megbetegszik, a vírusnak újabb lehetősége nyílik arra, hogy emberről emberre terjedjen. Ha túllépi ezt a mérföldkövet, járvány indulhat el.
A szakértők két fő módja miatt aggódnak, hogy a vírus könnyebben terjedhet az emberek között. És hangsúlyozzák: Nem túl korai vagy ésszerűtlen felkészülni a legrosszabbra.
1. A sertés lehet a kulcs a madárinfluenza-járvány feloldásához
A H5N1 jelenléte több száz tehéncsordában nem jó fejlemény, de nem ez az, amiért a leginkább aggasztják a kutatókat.
Ha a H5N1 elkezdene keringeni a sertésekben, az emberi változat kialakulásának esélye drámaian megnőne. Ennek az az oka, hogy a sertések egyszerre fertőződhetnek madárvírusokkal és emberi vírusokkal is. Ez szó szerint létrehozza a vírustenyésztő talajt.
Az influenzavírusok részben rendkívül változékonyak, mivel RNS-ből állnak, egy olyan genetikai molekulából, amely hasonló a DNS-hez, de van egy jelentős különbség: az RNS-vírusok nem rendelkeznek lektori mechanizmussal a replikáció során. Tehát amikor egy influenzavírus szaporodik a gazdasejtben, hajlamos másolási hibákat elkövetni, amely növeli a mutációk arányát. Ez azt jelenti, hogy egy RNS-vírus, mint például a H5N1, különösen jól fejlődik új fajok megfertőzésére.
De az influenzavírusoknak van egy másik eszközük is, amely még veszélyesebbé teszi őket: a genetikai anyag más vírusokkal való felcserélésének képessége. Ez az újraválogatás néven ismert folyamat egy kicsit olyan, mint két különböző kártyapakli összekeverése – a végén mindkettőt egy kicsit összekeveri. Ha egy sertés elkapja a H5N1-et egy madártól, és elkapja, mondjuk, bármelyik szezonális influenzavírust, éss kering az emberek között, a két vírus érintkezésbe kerül, és az átválogatás révén véletlenszerűen felveszik egymás tulajdonságait.
Hogy ezután mi történik, az a véletlenen múlik. Sok ilyen rekombinált vírus elpusztul anélkül, hogy bárki észrevenné őket. De időnként az újraválogatás egy vírust hoz létre, amelynek genetikai kódja olyan előnyöket biztosít számára, amelyek lehetővé teszik a virágzást. Ha ezek az előnyök magukban foglalják a szaporodási és elterjedési képességet az emberek között, és lehetőséget kap arra, hogy elkezdjen terjedni egy populációban, akkor egy újabb új emberi kórokozóvá válhat. A 2009-es H1N1 pandémiás vírus vélhetően házi sertésekben indult Mexikó középső részén.
Bár nincs bizonyíték arra, hogy a H5N1 jelenleg terjedne a kereskedelmi sertéstelepeken, az oregoni eset azt sugallja, hogy a madarak, sertések, szarvasmarhák és más emlősök gyakrabban adják át egymás között a vírust, mint azt a szakértők tudnák. „Nagyon óvatosnak kell lennünk az ehhez hasonló megállapítások alulértelmezésével” – mondja Binnicker. „Ahol füst van, ott tűz is. Ez nem ok aggodalomra, nem ad okot pánikra, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül.”
