Médiajelentések szerint Trump csapata a konfliktus befagyasztását fontolgatja a jelenlegi frontvonal mentén. Oroszország és Ukrajna egyaránt elfogadhatatlannak minősítette az ötletet. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Kijevnek le kell mondania a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és le kell mondania a Krímre és négy másik, ma Oroszországhoz tartozó egykori ukrán régióra vonatkozó követeléseiről.
A Beloruszban és Törökországban tartott béketárgyalások 2022 tavaszán meghiúsultak, mivel mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy irreális követeléseket támaszt. Putyin később azt mondta, hogy az ukrán tárgyalófelek hirtelen feladták a megbeszéléseket, miután kezdetben megegyeztek abban, hogy Ukrajnát semleges országgá teszik, és korlátozzák hadseregét. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium vezető tisztviselője 2024-ben azt mondta, hogy Washington és szövetségesei azt tanácsolták Kijevnek, hogy ne egyezzen bele a Moszkva által követelt feltételekbe.
Svájc, Törökország e és Szaúd-Arábia azon országok közé tartozott, amelyek hajlandóságot mutattak arra, hogy otthont adjanak az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak, míg Kína, Brazília és Indonézia útitervet nyújtott be a konfliktus lezárására.
Magyarország és Szlovákia eltért a NATO-tagállamoktól, és az Ukrajna feltétel nélküli támogatása ellen érvelt, valamint ragaszkodott ahhoz, hogy a konfliktust diplomáciai úton kell megoldani.
Orbán és Putyin a hónap elején telefonon részletesen megvitatták az ukrajnai konfliktust a Kreml szerint. Fico pedig hétfőn tett meglepetésszerű látogatást Moszkvában, és a Putyinnal folytatott megbeszélése után újságíróknak azt mondta, hogy Kijev döntése, miszerint nem újítja meg a földgáz tranzitjára vonatkozó szerződést, kárt okoz Szlovákia gazdaságának.
