Eib Zoltán
2024. december 24. kedd. 16:58
Wells legismertebb művei közé tartozik Az időgép („The Time Machine”), amelyben az időutazás témáját vetette fel. Míg maga az időutazás jelenleg a tudományos-fantasztikum körében marad, Wells megalkotott egy olyan narratívát, amelyben a technológiai fejlődés és a társadalmi polarizáció következményeit vizsgálta. Ez a mű átjárót nyitott a modern tudomány és irodalom közötti kapcsolat feltárásához.
A Világok Harca („The War of the Worlds”) című regényében Wells egy idegen invázió képét vázolta fel, amelyben a marslakók fejlett technológiai arzenált – sugárfegyvereket és harci gépeket – vetettek be az emberiség ellen. Bár az idegenekkel való találkozás támája fikció, Wells meglepő pontossággal előre látta a modern haditechnika fejlődését. A sugárfegyverek koncepciója a mai lézertechnológia elődjének tekinthető. A technológiai hadviselés terén éleslátón jósolta meg, hogy az innováció nemcsak békés célokat szolgál majd. Műveiben apokaliptikus erővel bíró fegyverek jelennek meg, amelyek a pusztítás új dimenzióit nyitják meg. Bár ezek akkoriban a fantázia birodalmának tűntek, mára már nyilvánvalóan látható, milyen hatással van a technológia a modern hadviselésre.
Wells olyan jövőt tárt az olvasói elé, amelyben az emberek könnyedén repülhetnek egyik helyről a másikra. Műveiben olyan repülőgépeket és léghajókat írt le, amelyeket emberek és áruk szállítására is használtak. Ezen kívül az azonnali kommunikáció lehetőségeit is megjósolta. Munkáiban olyan eszközöket írt le, amelyek segítségével az emberek valós időben, nagy távolságokban kommunikálhatnak egymással. Ezek a jóslatok egyértelműen megelőlegezték a modern repülés és a digitális kommunikáció robbanásszerű fejlődését.
Egy kevésbé ismert, de annál lenyűgözőbb látószögű írása a Világ szabadul („The World Set Free”). Ebben a műben Wells az atomenergia kérdését járta körbe, köztük az atombomba és annak társadalmi hatásainak jóslatát. Ami még lenyűgözőbb, hogy olyan globális kommunikációs rendszerekről ábrándozott, amelyek ma az internet alapjait képezik. A technológiai innovációkat nem, mint eszközöket, hanem mint az emberiség jövőjének meghatározó elemeiként vizsgálta.
A Doktor Moreau szigete („The Island of Doctor Moreau”) című könyvében, Wells etikai és biológiai kérdéseket vetett fel, amelyek a genetikai módosítás eljárásának mai vitáiban is fontos szempontokat képviselnek. A regény az ember és állat közötti határvonal elmosódását tárgyalja, amely napjainkban a biotechnológia és a mesterséges intelligencia terjedésével talán aktuálisabb, mint valaha.
Az automatizálás hajnalát Wells úgy képzelte el, mint a gépek reneszánszát, ahol a monoton munkafolyamatok terhét az ember válláról a gépek veszik át. Írásaiban felsejlenek olyan gyárak és munkahelyek, ahol az emberi kéz érintése nélkül zajlik a termelés, s az ismétlődő feladatokat mechanikus precizitással végzik az eszközök. Nem csak konkrét találmányokat vetített előre, hanem azt is, miként alakítja át a technológia magát a társadalmat. A jólét és életszínvonal növekedésének ígéretét Wells óvatos figyelmeztetésekkel árnyalta: a gépek világa egyenlőtlenséget és társadalmi feszültségeket is szülhet.
Wells próféciáinak jelentős része a jelenünk részévé vált, ám nem minden elképzelése valósult meg pontosan. Néhány víziója örökre a fikció világában maradt, míg mások talán még mindig a jövő homályába vesznek. Wells műveit elolvasva a szórakoztatás mellett komoly gondolatébresztő erejüket is látnunk kell. Mai szemmel nézve az író, műveiben a technológia fejlődését látta előre, annak társadalmi és etikai hatásaival egyetemben. Az általa felvetett kérdések ma is velünk vannak: hogyan befolyásolja a technológia az emberi életet, és hol a határ az emberi találmányok és az önkárosítás között? HG Wells víziói ma is tükröt tartanak az emberiség elé.
