Eib Zoltán
2024. december 24. kedd. 18:18
A tábla nyolc különös uralkodót nevezett meg, akik együttesen elképesztő, 241 200 éven át uralkodtak a térségben. A listán szereplő neveket és időtartamokat sokan földönkívüli lények jelenlétével magyarázták, míg mások mítosznak vagy a sumerok misztikus kozmológiájának tartották.
Hilprecht értelmezései és a táblán található szövegek heves vitákat váltottak ki. Bár az uralkodók nevét és az uralkodási időszakaszaikat számos forrás megerősítette, az adatok hitelességét továbbra is rejtélyek sora övezi. A sumer királylistához hasonlóan ez az agyagtábla is olyan időszakokat ábrázol, amelyeket az emberi történelem és a mitológia határmezsgyéjén találhatunk, ezek a királyok a történelem előtti időkben, a „Vízözön előtti korszakban” uralkodtak.
Kik voltak ezek az uralkodók? Alulim, Eridu városából származó első király, aki állítólag 28 800 évig uralkodott. Őt gyakran az emberiség első isteni vezetőjeként említik. Alalgar, Eridu második királya, aki 36 000 évig irányította a birodalmat. Nevét az ókori szövegek az „istenek hírnökével” hozzák összefüggésbe. Enmenluanna, A harmadik uralkodó, aki a Bad-Tibira városát irányította 43 200 éven keresztül. Őt a mezőgazdaság istenével azonosítják. Enmengalanna. szintén Bad-Tibirából származó király, akinek 28 800 éves uralkodását jegyezték fel. Neve a termékenység és a bőség szimbólumává vált. Dumuzid, a pásztor, 36 000 évig uralkodott Bad-Tibirában. Dumuzid mitológiai alakja az élet és halál ciklusát szimbolizálja.Enmenunna, Larak város királya, aki 21 000 évet uralkodott. Őt a bölcsesség és a városi rend megteremtőjének tartották.Ensipadzidanna, a Sippar városát uraló király, akinek uralma 18 600 évig tartott. Nevét a kozmikus harmóniával hozzák összefüggésbe. Ubartutu, Shuruppak uralkodója, aki 18 600 évet töltött trónján. Őt gyakran Noé elődjének tekintik, aki a vízözön eljövetelét megelőzően élt.
A sumer királylistán található elképesztően hosszú uralkodási időszakok sokak szerint nem lehetnek emberi léptékkel értelmezhetők. A sumerok világnézete szerint az uralkodók istenek által felruházott hatalommal bírtak, így az évezredeket átfogó uralkodás az isteni természetük kifejezése lehetett.
Az ókori szövegekben gyakran találhatók szimbolikus számok, amelyek nem szó szerint értendők, hanem mitológiai vagy kozmológiai üzenetet hordoznak. Az uralkodási időszakok ebben az értelmezésben az isteni királyok nagyságát és hatalmát jelképezik. A nagy számok kozmikus eseményekre, például csillagászati ciklusokra is utalhatnak. Az évezredeken átívelő időszakok az istenek „örök” jelenlétét reprezentálhatják.
Az ókori idegenek elméletének hívei szerint viszont, a sumerok nem kizárólag mítoszokat jegyeztek fel, hanem egy valós eseménysorozatot is, amelyben földönkívüli lények játszottak központi szerepet. Ezek az uralkodók a modern elméletek szerint genetikai vagy technológiai fölénnyel bíró idegenek lehettek, akik évezredeken keresztül irányították a korai civilizációkat. A sumer művészetben és szövegekben található különös ábrázolások – például a csillagászati ismeretek – arra utalhatnak, hogy a sumerok kapcsolatban álltak egy fejlettebb, földön kívüli civilizációval.
Bár a sumer királylista és Hilprecht agyagtáblája körüli rejtélyek tudományos bizonyítékok egyelőre nem támasztják alá, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: az ókori civilizációk elképesztő képzelőerővel és szimbolikus gondolkodással rendelkeztek. Legyen szó isteni hiedelmekről, kozmológiai metaforákról vagy egy másik világ képviselőiről, ez a történet örökké a történelem és a mítosz határán fog lebegni.
A sumer szövegekben található rendkívüli uralkodási idők gyakran az isteni természet hangsúlyozására szolgáltak, ami azt jelzi, hogy a sumerok világnézete szerint az uralkodók isteni hatalmat képviseltek. Ugyanakkor a modern összeesküvés-elméletek hívei szerint ezek az adatok az ókorban tevékenykedő földönkívüli civilizációk bizonyítékai lehetnek.
Az állításait övező szkepticizmus ellenére a sumér királylista továbbra is meggyőző dokumentum marad. Arra hív bennünket, hogy értékeljük újra ősi elbeszéléseinket, és vegyük fontolóra a mennyei lények bevonásának lehetőségét. Tartalmazhatnak-e ezek az ősi írások az igazságnak megfelelő elemeket, arra az időre utalva, amikor az isteni lények együtt éltek az emberrel, és rajtunk kívül álló bölcsességgel uralkodtak? A rejtély kitart, kihívást jelent a történészeknek és a látnokok számára, hogy megfejtsék az ősi, intelligens lényeket körülvevő titkokat.
