A négy éve elhunyt Bolberitz Pál római katolikus pap, filozófus, karácsonyi szentbeszédeiben többször hangsúlyozta, hogy Isten fia, Jézus történelmi személy.
Ezt erősíti a francia bibliakutató Gérard Rochais, aki szerint: „Jézus és tanítványai történelmi személyek, tehát bárki tanulmányozhatja őket történelmileg, ha kellően szakavatott.”
Jacques Schlosser francia katolikus pap, bibliakutató az Evangéliumot alapul véve tanulmányozta Jézus születésnek lehetséges helyét, s arra a következtetésre jutott, hogy egyértelműen nem igazolható, hogy Betlehemben született.
Tanulmányában azt írta: „Hagyja meg nekünk Betlehemet – kértek mosolyogva a papok, amikor előadtam nekik Jézussal kapcsolatos kutatásaimat. Jogos benyomásuk szerint nem állítottam túl magabiztosan, hogy Jézus Betlehemből származik.”
Első látásra nincs is probléma, hiszen Máté (2,1: „Heródes király napjaiban Jézus megszületett a júdeai Betlehemben”) és Lukács (2,4: „Fölment tehát József is Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt”) egyértelműen leszögezi, hogy Jézus Betlehemben született.
Ráadásul Máté evangéliumában a gyermekkorára vonatkozó több megjegyzés is arra enged következtetni, hogy József és Mária hazament Betlehembe; úgy tűnik, ott laktak (Mt 2,11).
Karácsonyi mise a betlehemi Születés templomában
Fotó: AFP/Issam Rimawi
Lukács írása szerint Jézus szüleinek hazája nyilvánvalóan a galileai Názáret falu (Lk 1,26.39; 2,4), Lukács ide helyezi az angyali üdvözletet is (1,26). A Názáret helynév mindegyik evangéliumban szerepel, beleértve Mátét (21,11), sőt az Apostolok cselekedeteit is (10,38), amikor tisztázni kell, melyik Jézusról akarnak beszélni (tudjuk, hogy a korabeli Palesztinában a név gyakori volt): a Názáretből való Jézus, a názáreti. A szövegek jelentős része azt sugallja, hogy Jézus szorosan kötődik Názárethez.
Jacques Schlosser tanulmánya hangsúlyozza: Lukács evangélista gyermekkortörténetében nem a legmeggyőzőbbek a szerző adatai a betlehemi utazásról. A szövegből megtudjuk, hogy az utazás oka egy összeírás, amelyet Quirinus helytartó fennhatósága alatt rendeltek el. A római tisztviselő valóban Szíria kormányzója volt, és valóban elrendelt egy népszámlálást, de Jézus születése után 6-ban, és nem előtte 6-ban, mint azt Lukács sejteti.
Ráadásul az általános történelemben nincsenek világos adataink a Lukácsnál említett gyakorlatról, vagyis hogy a népszámlálás okán haza kellett térni. A második sajátos mozzanatot a János 7,41-42-ben találjuk; Jézus galileai származását itt szembehelyezik azzal a nézettel, amely Krisztust messiásnak tekinti, mert annak Betlehemből kell jönnie.
Így hát csupán Máté evangéliumának gyermekségtörténete társítja világosan és határozottan Jézust Betlehemhez. Megalapozott-e történelmileg, amit tanúsít?
A bibliai hagyomány értelmében Dávid fiának Betlehemben, Dávid városában kell születnie; a hely megválasztása tehát teológiai áthallás lenne. Sokak szerint, s magam is ezt tartom megalapozottabbnak, bár nem támasztható alá igazi bizonyítékokkal, Jézus Názáretben született, Betlehem említése pedig csupán az említett teológiai buzgalom eredménye, mivel Máténál különösen fontos teológiai tétel, hogy Jézus Dávid nemzetségéből való, ezért is nevezi szüntelenül „Dávid fiának”.
Ez azért is elgondolkoztató, mert a Dávid házasságából való József csak a nevelőapja volt…
Jacques Schlosser szerint: „Mivel a téma bonyolult, óvatosan nyitva kellene hagyni a kérdést. Én mégis inkább Jézus názáreti születése felé hajlok, amivel egyáltalán nem a katolikus hitet kívánom támadni. Hiszen a Szentírás nem a kozmológiához, a földrajzhoz vagy a történelemhez tartozó részletkérdéseket tanítja »tévedés nélkül«, hanem csupán az Isten által üdvözülésünkre rendelt igazságot.”
S ami a döntő, hogy karácsonykor Jézusnak a szívünkben kell megszületni…
