Rétvári Bence: Minden politika, de a politika nem minden

– Elégedetten várja az év végét, vagy a megoldandó feladatok foglalkoztatják?

– Úgy érzem, hogy a nehezén már túl vagyunk. Az elmúlt esztendőben a háború okozta a legnagyobb nehézséget, de

Túl vagyunk a háború okozta gazdasági nehézségeken, valamint az inflációt is leszorítottuk, a bérek pedig elkezdtek növekedni, így már bizakodva készülhetünk a következő évre. Új gazdasági intézkedések indulnak, erősödni fog a gazdaság, erősítjük a kis- és középvállalkozásokat, folytatódik a bérek emelkedése, több támogatást kapnak a családok, a fiatalok és a nyugdíjasok is számíthatnak ránk.

– A Belügyminisztérium legmeghatározóbb területe a közbiztonság, ezen belül pedig már több mint egy évtizede a migráció. Hozott valamilyen változást a nyugat-európai országokban tapasztalható irányváltás, vagy ezek nincsenek hatással Magyarországra?

– A brüsszeli buborékban ugyanolyan migrációpárti felfogás uralkodik, mint az eltelt tíz évben, semmi nem változott. A tagállamokban azóta folyamatosan vannak választások, amelyeken jól látható, hogy szinte mindenhol a migrációt elutasító erők erősödnek, mint például Ausztriában. Az elmúlt tíz évben egyes európai vezetők megpróbálták meggyőzni a polgárokat arról, hogy a migráció jó, bármennyire rosszakat tapasztalnak a hétköznapjaikban. Ám az európai embereket nem lehet megvezetni, és egyértelművé tették, hogy elegük van ebből! Ez abból is egyértelműen lemérhető, hogy

Ennek még nincs hatása Brüsszelre, az ottani parlamenti képviselők és a bürokraták ugyanazt gondolják, mint korábban. Ősszel volt egy EU-s elnökségi rendezvényünk, amelyen a közbiztonság volt az egyik napirendi pont, ahol az ottani belga zöldképviselő elmondta, hogy nem érti, a közbiztonság kapcsán mi, magyarok miért beszélünk a migrációról? Szerinte ugyanis a közbiztonság esetében a klímaváltozásról kell beszélni. Az ottani buborékban nincs változás a valóság észlelésekor. Amikor levetítettünk volna egy kétperces kisfilmet a magyar déli határon agresszíven fellépő illegális bevándorlókról, akkor biztos, ami biztos alapon betiltották a film lejátszását, mondván, ennek nincs ott helye. Felteszem, rendkívül megzavarta volna a gondolkodást, ha bevisszük a valóságot Brüsszelbe.

– Nemcsak a határnál, a magyar közutakon is gyakran tartóztatnak fel illegális bevándorlókat. Ez arra utal, hogy sokan átjutnak a határkerítésen, vagy inkább arra, hogy a környező országokból érkeznek ily módon sokan?

– Ez azt mutatja, hogy jól működik a határvédelmi rendszer, mert nem csupán közvetlenül a határnál tudja feltartóztatni az illegálisan érkezőket, hanem beljebb, akár az autópályán is. A határnál lévő kerítésünk komoly informatikai rendszerrel ellátott okoskerítés, nem egy csupán szögesdrótból készült, fizikai akadály, hanem éjjellátóval, mozgásérzékelővel és számos további informatikai fejlesztéssel kiegészülő rendszer. Ezért tudjuk akár az ország belsejében is az embercsempészeket elfogni.

A szándék hiányzik sok országban, de Magyarországon megvan. Amikor a szomszédos Szerbiában komoly razziák voltak, akkor érezhetően visszaesett az illegális bevándorlók száma. Ha valaki nem akarja hozzánk hasonlóan védeni az országát, mert úgy gondolja, hogy ezt nem is lehet, akkor természetesen a migránsok és az embercsempészek fognak diktálni. Az uniós elnökségünk kezdetén, amikor Európa legtöbb országából újságírók érkeztek Budapestre egy sajtóbeszélgetésre, akkor megdöbbentő volt látni, hallani, hogy német újságírók számára a határ megvédésének lehetősége egy nem létező fogalom. A közvélemény-formálók alapállása, hogy minek védjük a határt, ha úgysem lehetséges? Nos, éppen ezért erősödnek Németországban is a migrációt ellenző erők.

– Az illegális migráció elleni küzdelem közben kevesebb szó esik a hazai közbiztonságról. Ezt azért tapasztaljuk, mert az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan javult a helyzet, vagy a járvány, a háború elvonta a figyelmet a belső állapotokról?

– Egyértelmű a javulás 2010-hez képest. Akkor éves szinten 450 ezer bűncselekmény történt, most körülbelül 170 ezer, amely hatvanszázalékos csökkenést mutat, és az elmúlt négy évben minden emberölést elkövető bűnöző rendőrkézre került, tehát minden gyilkos rács mögé jutott. Ez azért is fontos, mert kevés ország mondhatja el ezt magáról. Ezek a belső statisztikáink, ha viszont a külső felméréseket nézem, akkor érdemes a francia Ipsos közvélemény-kutató összeállítását megnézni, amely azt elemzi, hogy egy adott országban mennyire félnek az emberek attól, hogy bűncselekmény vagy erőszak áldozataivá válnak.

Az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az embereknek a száma, akik ettől félnek. Azzal a szigorú bűntetőpolitikával és a rendőrség megerősítésével, amelyet tettünk, még egy francia közvélemény-kutató cég szerint is a világ élmezőnyébe kerültünk. Az ide látogató, forgatásra érkező amerikai színészek mindig arról számolnak be, hogy milyen furcsa, hogy sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat itt, mint otthon.

– Nem csupán a közbiztonság tartozik a minisztérium feladatai közé, ráadásul olyan, előre nem tervezhető kihívással is szembe kellett nézniük, mint az árvíz, amely ősszel hatalmas erővel zúdult az országra, hiszen a Dunán a valaha mért, második legnagyobb vízállást mérték. Ennek ellenére nagyobb károk nem keletkeztek, ez büszkeséggel tölti el?

– A legutóbbi nagy árvizet követően nagy volumenű fejlesztések történtek, és ennek az eredménye az, hogy Magyarországon nem volt halálos áldozata az árvíznek, miközben tőlünk nyugatra, keletre vagy északra ilyen tragédiák is bekövetkeztek. Láthattuk, milyen szörnyű katasztrófa következett be Spanyolországban, ahol több száz áldozata volt a heves esőzéseknek. A sikeres magyar védekezés megmutatta, hogy itthon az állami szervek gyorsan, felkészülten, jól tudnak reagálni és együttműködni. A sok tíz milliárdos fejlesztések hasznos befektetések voltak, továbbá sok önkéntes jött és segített, amit most is csak köszönni tudok, tudunk. Ezzel az összefogással érhettük el, hogy Magyarországon mindent meg tudtunk védeni, és nagyobb károk nélkül vészelhettük át ezt a próbatételt. Ez óriási siker, amelyre büszkének kell lennünk, hiszen nálunk gazdagabb országokban nem voltak képesek megtenni, és a környező országokban nagyobb problémákat okozott az árvíz. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a baloldali média és a megmondóemberek mással sem foglalkoznak – és ez teljesen független az árvíztől –, mint hogy a magyar emberek önbecsülését igyekeznek csökkenteni, azt sugallva, hogy a magyaroknak semmi nem sikerülhet, a magyarok nem tudnak a saját országukról jó döntést hozni, ezért kell valaki, aki az országon kívülről helyettünk döntést hoz. Azt a hamis illúziót keltik, ha Belgiumból döntenek rólunk, akkor olyan jól fogunk élni, mint a belgák. Ezzel szemben az az igazság, ha Belgiumban döntenek rólunk, akkor a belgák jobban fognak élni, mi pedig rosszabbul. Ez a történelmi tapasztalatunk az elmúlt évszázadainkból táplálkozik.

– A közbiztonság határterülete a gyermekvédelem, amely az elmúlt időszakban a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került. Csak a kegyelmi ügy okozta ezt?

– A kegyelmi ügy miatt nagyobb figyelem fordult a gyermekvédelemre, de ez is mutatja, mennyire fontos volt a gyermekvédelmi törvény, amelyet 2021-ben elfogadott a Fidesz–KDNP, és amelyben szerepel a pedofilnyilvántartás, a büntetőjogi szigorítás, a gyermekek sérelmére elkövetett, súlyos bűncselekmények el nem évülésének kimondása. Ezeket a magyar ellenzék egytől egyig támadta, a parlamentben nem szavazta meg, majd a népszavazáson az embereket arra biztatta, hogy érvénytelenül szavazzanak, és az egész ügyet Brüsszelbe vitte, amelynek eredményeként az Európai Bíróságra kell járnunk. Ez volt a baloldal műve a gyermekvédelemben. Most látható, mennyire fontosak voltak ezek a szigorítások. Ezeknek köszönhető, illetve az elmúlt évtized elején elfogadott új Büntetőtörvénykönyvnek, hogy

A büntetőjogi szigorítás kivonta a társadalomból ezeket a pedofil embereket. Csökkent a látencia, végre nem a pedofiloknak vannak jogaik, hanem az áldozatoknak, illetve a potenciális áldozatok jogai váltak még fontosabbá. Korábban mindig az elkövető felmentésére irányuló törekvések járhattak sikerrel. Mi azt mondtuk, hogy ebben a kérdésben nulla toleranciának kell érvényesülnie, csak és kizárólag a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani. Ezért szigorodott a jogszabály, ezért kerültek többen rendőrkézre, ezért ülnek lényegében nyolcszor annyian börtönben ilyen jellegű bűncselekmények miatt.

– Szükség van még valamilyen érdemi változtatásra, vagy csak a rendszer gyakorlati alkalmazását kell csiszolni?

– Idén tovább szigorítottunk jogszabályokon, nagyon sok fejlesztési tervünk van, amelyek egy része azért nem valósul meg gyorsabban, mert a magyar baloldal a gyermekvédelmi forrásokat, szociális területen mintegy negyvenmilliárdnyi forrást, nem enged lehívni az ismert politikai okokból. Felháborító, hogy – egyszerűen lefordítva az érveiket –, diktatúrát és korrupciót kiáltanak, majd a hagyományos értékeket képviselő kormánnyal szemben írnak beadványokat Brüsszelbe, ezzel a pedig gyermekvédelemre fordítható, Magyarországnak járó európai uniós forrásokat tartanak vissza.

Irracionális és szívtelen, hogy azért, mert az emberek nem őket választották, és nem ők alakíthattak kormányt, ezért ők a hazai szociális és egészségügyi intézményben dolgozókat, valamint ellátottakat büntetik. Nem a Fideszhez, nem a kormányhoz, hanem a településekre, a kórházakba, a szociális ellátóterületre, továbbá a magyar vállalkozókhoz nem érkeznek meg ezek a források. Mindezt bosszúból teszik, mert nem rájuk szavaztak a választók, és azzal zsarolják őket, hogy amíg nem szavaznak rájuk, addig a forrásokat sem lehet lehívni. Mondhatjuk úgyis, hogy amíg képletesen nemzeti színű bankkártyával megy valaki a brüsszeli automatához, addig nem járhat sikerrel, csak ha szivárványos kártyára vált az ország.

– A szociális területnél tartva megkerülhetetlen a téma, hogy az ellenzék állítása szerint európai összevetésben katasztrofális a szegénység mértéke Magyarországon.

– Ugyanezek a balliberális politikusok, amikor kormányon voltak, sorozatos megszorításokat hajtottak végre, és most vakon támogatják Brüsszel háborúpárti politikáját, amelyet ha nem állítunk meg, az romba dönti az európai jólétet. Az elmúlt két évben külső hatások miatt olyan áremelkedések voltak, amelyekhez nem szoktunk hozzá.

Ma egy európai cég háromszor, négyszer akkora árat fizet az áramért és a gázért, mint egy amerikai. Őrült versenyhátrányba került Európa. Az ennek következményeként bekövetkező áremelkedéseket mindenki tapasztalhatta. Ezért volt fontos a pedagógus- és a szakdolgozóibéremelés, ezért fontos a hároméves bérmegállapodás, mert így a bérek és a nyugdíjak nagyobb mértékben nőhetnek, mint ahogy az árak emelkedtek.

Az emberek akkor nem segítséget kaptak, hanem az Európai Bizottság és az IMF javaslatára a kormány csökkentette az ápolók, az orvosok, a rendőrök és a szociális dolgozók bérét, és elvettek egyhavi jövedelmet a nyugdíjasoktól. Ezzel szemben mi igyekeztünk segíteni, ami látható is, és a nyugdíjasok, illetve a gyermekek körében felére tudtuk csökkenteni a szegénységet másfél évtized alatt. Ez annak köszönhető, hogy egymillióval több munkahely jött létre, valamint családi adórendszert alakítottunk ki, illetőleg a nyugdíjasok számára inflációkövető a juttatás, továbbá a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően nem volt tömeges a munkanélküliség. Mindezek az intézkedések ilyen nehézségek közepette is meg tudták védeni a kevesebb jövedelemmel rendelkező, kiszolgáltatottabb rétegeket.

– A Belügyminisztérium egyik különösen fontos területe az államigazgatás működtetése, amelyet alapvetően átalakított az elmúlt három évtizedben tapasztalt digitális forradalom. Európai összehasonlításban mennyire tudjuk tartani a lépést a változásokkal?

– Ennek több területe van, és nem csupán az államigazgatásra terjed ki, hiszen már jóval korábban a kormányzat létrehozta a Nemzeti Köznevelési Portált, más néven az Okosportált, ahová óriási mennyiségű digitális tartalmat töltött fel. Nemcsak beszkennelt könyveket, hanem tényleges digitális tartalmakat, interaktív feladatokat, különböző oktatóvideókat. A népszerűségét jellemzi, hogy már túl van a 208 millió letöltésen a Nemzeti Köznevelési Portál. Az egészségügyben hasonlóan hasznos rendszert indítottunk. Ma már ha valaki az orvosi leleteit meg akarja nézni, vagy a receptjét le akarja ellenőrizni, esetleg időpontot akar foglalni járóbeteg-rendelésre, akkor ezt a mobiltelefonján is megteheti az EgészségAblak alkalmazáson keresztül. Akár napközben, akár éjszaka, akár hétvégén, akár a buszra várva vagy a vonaton ülve valaki bejelentkezhet például bőrgyógyászhoz, megnézheti a három évvel ezelőtt készült zárójelentését, esetleg ellenőrizheti, hogy a gyógyszerei közül hányat váltott ki. Ezek a különböző digitális rendszerek az ügyintézés során nagyon nagy mértékben meg tudják könnyíteni az állampolgárok mindennapjait.

– Európai összehasonlításban, hogy állunk?

– Már jelenleg is az európai élmezőnyben vagyunk, de a Digitális Állampolgárság bevezetésével az elsők között leszünk.

Azért van Magyarország előnyben sok más országgal szemben, mert az állami közigazgatási ellátási rendszer sok más országban széttagolt. Vagy azért, mert tartományi, önkormányzati alapon szervezik meg, vagy pedig több, egymással párhuzamos egészségügyi ellátórendszer működik, és nincs olyasfajta egységesség, mint nálunk. Ez egy hatalmas versenyelőny.

Például nőgyógyászati ellátáson több mint kilencvenezer szabad időpont van jelenleg, amelyből lehet választani a különböző intézmények között.

– Itthon kevesen tudják, de Nyugat-Európában horrorvárólisták is léteznek, például az Egyesült Királyságban egy gasztroenterológiai vizsgálatra hatvan, egy bőrgyógyászatira hatvanöt hetet kell várni. A hazai várólisták milyenek?

– Nekem is van olyan ismerősöm, aki ugyan évek óta Németországban dolgozik, de amikor egy műtétre van szüksége, hiába fizetnek utána közterheket Németországban, mégis Magyarországra jön vissza, és itt végezteti el a beavatkozást. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy valaki külföldön dolgozik, de amikor egészségügyi ellátásra van szüksége, a könnyebb hozzáférés miatt hazajön.

hiszen ha valahol hosszabb a várólista, akkor számos esetben máshol el lehet végeztetni a szükséges vizsgálatokat.

– Milyen reményekkel készült idén a karácsonyra?

– Minden politika, de a politika nem minden. A karácsony az ember életében teljesen más minőséget jelent, mint a legtöbb ünnep, mert a családjával van, egyfajta megnyugvást hoz.

Jó, hogy vannak ilyen kiemelt ünnepi pillanatok, amikor a hétköznapi ügyeknél fontosabbá válik a családunk, a hitünk. Erről sosem szabad megfeledkezni, hiszen ezek az időszakok, amelyek az embert megerősítik. Az ünnepek lehetőséget adnak arra, hogy a hétköznapok rutinszerű feladataiba ne fáradjunk bele; emlékeztetnek arra, hogy az életnek más dimenziói is vannak, és ezek mennyire fontosak. Ezért is jó megélni ezt az időszakot, amely már a ráhangolódással elkezdődik. Ilyenkor advent ad erre lehetőséget, húsvétot megelőzően a nagyböjt. A felkészülés az ünnep súlyának érzékelését segíti, mert amibe nem fektetünk minőségi időt, az nem is tud minőségi boldogságot hozni. A karácsony úgy tud nekünk is szeretet, boldogságot hozni, ha lelkileg is felkészülünk az ünnepre.

Elolvasom a cikket