Új Gazdasági Akcióterv főként a belső erőforrásokra és kormányzati eszközökre építő gazdaságfejlesztésre koncentrál. A kormány huszonegy pontos akcióterve hatalmas fordulatot jelent-e a gazdaságpolitikában, tekintve, hogy a mikro- és kisvállalkozások tőkeinjekciója is domináns benne.
Ennek kapcsán kérdeztük Lentner Csaba közgazdászprofesszort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát a fiatalok lakhatási programjáról, egyebek mellett, hogy lehet-e garanciákat nyújtani a lakásárak meredek emelkedésének megállítására, illetve fékezésére?
„A lakhatási válság megoldásához, akár Budapesten, akár a nagyobb vidéki városokban előbb- utóbb a kereskedelmi bankokkal kell megütközni. A költségvetési támogatások, adókedvezmények ugyanis nem elegendők, hogy a fiatalok lakhatása megoldódjon” – jelentette ki Lentner Csaba. Hozzáfűzte, még az ősz elején a nemzetgazdasági miniszter kérte a kereskedelmi bankokat, hogy a hitelezési terheket csökkentsék, vigyék le a teljes hiteldíj mutatót (THM) öt százalékra.
Nem tették – hangsúlyozta Lentner, aki szerint túl nagyra nőtt a kereskedelmi bankszektor, mind tőkeerőben, mind a gazdasági befolyásában. A legsúlyosabb válságév alatt például megháromszorozták a nyereségüket, a Magyar Nemzeti Bankban tárolják pénzük javarészét magas kamatért, s a ténylegesen kihelyezett hiteleik 80 százalékát pedig állami garancia fedezi. Minimális tehát a kockázatuk és maximális a nyereségük, sőt még annál is több – szögezte le
A professzor hangsúlyozta, az Új Gazdasági Akcióterv egyik sarkalatos pontja a lakásberuházások növelése, amihez az állami kedvezmények mellett az elfogadható kamatú kereskedelmi banki hitelek elengedhetetlenek. A beruházások ugyanis újra felhúzhatnák a magyar GDP-t, amihez az állami „indulótőkén” túl a bankokat is csatasorba kell állítani.
Mint kifejtette, a lakásárak további emelkedését az egyértelműen szabályozott és fokozatos építési beruházásokkal lehet kordában tartani, és főleg azzal, hogy azokra a városokra koncentrál a kormányzat, ahol valóban égetők a lakásgondok. Lentner Csaba úgy véli, óriási ennek a jelentősége, mert a jobban iparosított városokban, ahol van munkaerő igény, bizony a fiatalok sok esetben a még vonzó bérek ellenére is inkább külföldön keresik a boldogulásukat, ahol sok esetben olcsóbb a lakhatás, és nyilván magasabb a bér is.A kormányzati ösztönzők és a részletszabályok azt célozzák, hogy ezen változtatni lehessen – fogalmazott Lentner Csaba.
