Trump a megkegyelmezett személyeket „a legbrutálisabb bűnözőknek” nevezte, és azt üzente nekik, hogy „menjenek a pokolba”.
Biden döntését olyan demokraták sürgették, akik attól tartottak, hogy Trump visszatérése esetén a halálos ítéletek végrehajtását folytatnák. Biden indoklásában hangsúlyozta, hogy erkölcsi meggyőződése szerint a szövetségi halálbüntetést teljesen meg kell szüntetni, mivel nem akarja, hogy egy új adminisztráció újraindítsa az általa felfüggesztett kivégzéseket – tájékoztat a The Guardian.
A halálbüntetések enyhítése pozitív visszhangot kapott civil jogvédő szervezetek részéről. A megkegyelmezettek többsége kisebbségi származású, 38 százalékuk pedig afroamerikai.
Ez a döntés jelentős fordulatot jelent Biden korábbi, halálbüntetést támogató álláspontjához képest. Trump azonban, aki első elnöksége alatt 17 év után újraindította a szövetségi kivégzéseket, továbbra is a halálbüntetés alkalmazása mellett érvelt, élesen bírálva Biden lépését.
Trump korábbi politikai szerepvállalása során is aktívan támogatta a halálbüntetést, például az 1989-es Central Park-i ügy kapcsán, amikor öt fekete és latino tinédzsert vádoltak hamisan nemi erőszakkal, majd később felmentették őket.
Trump ennek ellenére kitartott amellett, hogy bűnösök, és ezzel szembeszállt az igazságszolgáltatás megállapításaival. Ez a múltbéli eset és a jelenlegi nyilatkozatai is a megosztó retorikáját tükrözik – véli a baloldali lap.
Karácsonyi üzenetében Trump nemcsak Biden döntését kritizálta, hanem szarkasztikus megjegyzéseket tett a Panama-csatornában állomásozó kínai katonákra és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökre, akit „kormányzónak” nevezett.
Ezen kívül újra felvetette az Egyesült Államok terjeszkedési terveit, például Grönland felvásárlását, és gúnyosan javasolta, hogy Wayne Gretzky, kanadai jégkorong-legenda induljon a miniszterelnöki posztért. Bejegyzése tovább erősítette megosztó és provokatív retorikáját – aggódik a baloldali média.
