Zelenszkij ismét a nyugati országokat bírálta

Egy pénteki interjúban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy egyes nyugati országok szerinte szelektíven viszonyulnak a különböző típusú ukrán menekültekhez.

„Legyünk őszinték: sok ukrán van külföldön. Egyes országokban olcsó munkaerőnek tekintik őket. Most pedig rájöttek, hogy az ukránok gyakran képzettebbek, mint a saját állampolgáraik” – mondta.

Zelenszkij ezután azzal vádolta nyugati kollégáit, hogy megpróbálják lekicsinyelni az ügyet, hozzátéve, hogy azt akarják, hogy Ukrajna visszafogadja a munkanélküli menekülteket, sürgetve őt, hogy „csak szóljon nekik, hogy térjenek vissza”.

„Azt mondom: »Nézze, adjon egy kicsit több légvédelmet, és én azt mondom mindenkinek, hogy azonnal jöjjön vissza«” – mondta, hangsúlyozva, hogy a felhívás minden ukránnak szól, nem csak a munkanélkülieknek. „Erre ők azt felelik: »Nem, aki itt dolgozik, az maradjon, de a többiek térjenek vissza.«”

Zelenszkij a továbbiakban elmondta, hogy a konfliktus befejezése és az újjáépítés megkezdése után valószínűleg sok ukrán hazatér, mivel ezek az erőfeszítések potenciálisan nemzetközi befektetéseket vonzanak, és munkalehetőségeket biztosítanak.

2024 októberéig mintegy 4,2 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban. Az elsődleges befogadóországok közé tartozik Németország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság, amelyek együttesen e személyek jelentős részét befogadják. A foglalkoztatási arányok jelentősen eltérnek: Lengyelországban a menekültek mintegy 65 százaléka talál munkát, míg Németországban csak 18 százalékuk tudott elhelyezkedni.

Kijev a jelentések szerint megpróbálja az ukrán férfiakat hazatérésre kényszeríteni, megtiltva számukra a konzuli szolgáltatásokhoz való hozzáférést, miközben nyomást gyakorol az EU-ra, hogy csökkentse a menekülteknek nyújtott pénzügyi támogatást.

Az ukrán külügyminisztérium tagadta a vádakat, és azzal magyarázta, hogy inkább ösztönözni, mintsem kényszeríteni akarja az állampolgárokat a visszatérésre. Ukrajnában azonban a hatóságok mozgósítási kampány keretében razziákat szerveznek az utcákon potenciális újoncok után, amely gyakran erőszakos összecsapásokhoz vezet a katonatisztek és a behívottak között.

Elolvasom a cikket