Bármennyire is hasznos lehet a böjtölés a fogyásban, gyakran emlegetett álláspont, hogy ha a test nem jut elegendő táplálékhoz, az negatív hatással lehet az agy teljesítményére. Hogy ez minden esetben így van-e, annak két tudós: Christoph Bamberg, az osztrák Paris Lodron Egyetem pszichológusa, valamint David Moreau, az új-zélandi Aucklandi Egyetem idegtudósa járt utána – írja a Science Alert.

A tudósok 71 független vizsgálatot tartalmazó 63 tudományos cikket néztek át, amelyek összesen 3484 ember adatait rögzítették. Az eredmények azt mutatták, hogy nincs jelentős különbség a kognitív készségek terén a böjtölőknél azokhoz képest, akik rendszeresen étkeznek.

Ez megcáfolja azt a feltételezést, hogy az étkezés korlátozása negatívan hat az érintett személy mentális tartalékaira. A megállapítás azért is fontos, mert a nassolnivalók – például a chipsek vagy a csokoládék – reklámjában gyakori felütés, hogy az ember nem önmaga, ha épp éhes.

https://hvg.hu/tudomany/20260218_idoszakos-bojtoles-hatasa-fogyokura-fogyas-dieta

A kutatók szerint a legfontosabb, hogy ne tartsanak az emberek attól, hogy negatívan hathat rájuk a böjt, miközben a szervezetük számára jótékony hatása lenne a dolognak. Eredményeiket a Psychological Bulletin című tudományos lapban közölték.

Az adatok átvizsgálásához a kutatók Bayes-tételt alkalmazták, ami egy statisztikai megközelítési mód. Ez egy valószínűségi eloszlást határoz meg. Ebben az esetben azt vizsgálták, hogy a böjtölés befolyásolja-e a kognitív teljesítményt. Ez a megközelítés különösen hasznos számos különböző statisztikai forrás mérlegelésekor.

A tanulmányokban értékelt kognitív készségek közé tartozott az emlékezés, a döntéshozatal, valamint a válaszadás sebessége és pontossága. Amikor ezeket az értékeléseket összességében vizsgálták, az időszakos böjtölés – átlagosan 12 órás időtartammal – nem változtatta meg jelentősen a fentiek pontszámát. Voltak azonban olyan helyzetek, amik árnyalták ezt az eredményt.

https://hvg.hu/tudomany/20240823_bojtoles-koplalas-egeszseg-kutatas-vizsgalat-rak

A kutatók azt találták, hogy ha valaki 12 óránál hosszabb időn át böjtölt egy nap, akkor annak némiképp csökkent a kognitív készsége, a gyerekek és a tizenévesek esetében pedig észrevehető volt a hanyatlás. Mindez azt mutatja, hogy a gyerekek és a tizenévesek számára nagyobb a böjt kockázata, és számukra rendkívül fontos a napi többszöri étkezés.

A kutatók azt is megállapították, hogy a böjtölők általában rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken, amikor az a na későbbi szakaszára esett. Ez arra utalhat, hogy az étkezés elmaradása felerősítheti a szervezet cirkadián ritmusával járó természetes koncentrációcsökkenést.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezen eredmények ismeretében a böjtölés hatása egyénileg változhat, és nem egy mindenki számára univerzális receptként kell tekinteni rá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.