A jelenlegi információk alapján a Kanári-szigeteken partra tett utasok valószínűleg nem okoznak nagyobb lakossági járványt, mert a hatóságok nagyon szigorú karantén- és ellenőrzési intézkedéseket vezettek be. Az érintetteket egészségügyi vizsgálatok után elkülönítik, majd külön repülőjáratokkal hazaszállítják és megfigyelés alatt tartják.
A mostani eset azért kapott nagy figyelmet, mert az úgynevezett Andes-hantavírus emberről emberre is képes korlátozottan terjedni, ami ritka a hantavírusok között. Emiatt a WHO, a spanyol hatóságok és több ország egészségügyi szervei nemzetközi műveletet indítottak az utasok követésére és izolálására.
A legnagyobb kockázatot nem maga Tenerife lakossága, hanem az jelentheti, ha fertőzött utasok tünetmentesen továbbutaznak más országokba a hosszú, akár 4–6 hetes lappangási idő alatt. Emiatt több ország 45 napos megfigyelést és karantént alkalmaz.
A szakértők jelenleg úgy látják, hogy ez inkább súlyos nemzetközi egészségügyi incidens, nem pedig közelgő világjárvány.
A hantavírus ritka, de súlyos fertőzés, amelyet főként fertőzött rágcsálók — egerek és patkányok — terjesztenek. Az ember általában úgy kapja el, hogy belélegzi a kiszáradt egérürülékből, vizeletből vagy nyálból a levegőbe kerülő vírusos részecskéket, például takarítás közben. A fertőzés gyakran influenzaszerű tünetekkel kezdődik: láz, izomfájdalom, fejfájás, gyengeség és hányinger jelentkezhet. Később súlyos légzési nehézség, köhögés és tüdőödéma is kialakulhat, mert a vírus megtámadhatja a tüdőt és más szerveket.
Egyes hantavírus-típusok a vesét is károsíthatják, ami akár veseelégtelenséghez vezethet. A legtöbb hantavírus emberről emberre nem terjed, bár a dél-amerikai Andes-vírusnál ritkán előfordulhat ilyen fertőzés is. A megelőzés legfontosabb módja a rágcsálók távoltartása és a fertőzött helyek óvatos, fertőtlenítős takarítása — nem szabad szárazon söpörni az egérürüléket, mert akkor a vírus a levegőbe kerülhet.
A hantavírus egyes formái nagyon veszélyesek lehetnek: a tüdőt érintő hantavírus-szindróma (HPS) halálozási aránya akár 30–40% is lehet. Az Európában gyakoribb változatok általában enyhébbek, de súlyos vesekárosodást ott is okozhatnak. Specifikus gyógyszer vagy általánosan elérhető védőoltás jelenleg nincs, ezért a kezelés főként intenzív kórházi ellátásból áll. A betegek oxigént, légzéstámogatást, folyadékkezelést és szükség esetén intenzív terápiát kapnak. A korai felismerés jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket.
Írta a 146.hu
